Régóta terveztem, hogy megtekintem Korzikát és Szardíniát.
Most szeptemberben egy baráti csapattal elmentünk erre a két szigetre. A
mostani blogomban erről számolok be.
Livornoból kb. 4 órás komppal jutottunk át Bastiába. Bastia
belvárosa látványos. Különösen a főtér és a kikötő környéke. Érdekes, van egy
Napoleon szobor, mely a politikust úgy ábrázolja, mint egy római cézárt, (igaz
császárrá koronáztatta – koronázta – magát) és egyben egy díjbirkózót. Olyan
izomzattal ábrázolják, hogy a konditerem törzsvendége is büszke lenne rá.
 |
| Napoleon szobor Bastiában |
Elmentünk egy kicsit északra a Cap Corse vidékére, de a sok
kis település és a lassú haladás miatt inkább visszafordultunk és elindultunk
nyugati irányba. Innentől megkezdődött a hegyes, kanyargós útszakasz. Szegedtől
kocsival mentünk. Végig én vezettem, így megértettem, hogy miért mondják az
autóbuszvezetők, hogy „dolgos” a korzikai vezetés. Rengeteg kanyar és
mindemellett keskeny utak. Személyautóval sem egyszerű, hát még busszal.
 |
| Korzikai tengerpart |
Mi 3 éjszakát (azaz 4 éjszakát – majd elmondom miért 4)
töltöttünk Korzikán. Megtekintettük Bastia mellett Calvit, Portot és
Bonifaciót. Összességében elmondható, hogy ezeknek a településeknek
megtekintéséért nem érdemes ennyit utazni. Nem csúnyák, de Franciaországban
látni több tucat hasonlót. Ellenben az útközi táj, na az csodálatos. Rengeteg
vörös szikla, fantasztikus hegyvonulatok, mindez a türkizkék tengerrel
kombinálva. Van több olyan partszakasz, ahol lehet fürdeni is. A sziget egész
hangulata olyan, mintha 60 – 70 évvel korábbi időszakban lennénk.
 |
| Calvi tengerpart sétány |
Bonifáció tengerparti szakasza a mészkősziklákkal, talán a
legkülönlegesebb. Mi egy nappal megnöveltük a korzikai tartózkodásunkat,
mivel akkora vihar volt, hogy egy napig nem közlekedett a komp Korzika és
Szardínia között. Naponta 3 időpontban megy a komp. Nos el lehet képzelni,
milyen tumultus alakult ki azokon a járatokon, amelyek a kimaradás után indultak.
Mi is nagy tolakodással, veszekedéssel, könyörgéssel jutottunk fel az eredeti
időpontunkhoz képest 3. járatra. Ez azt jelentette, hogy 24 órával később (!).
Arra gondoltam, de jó, hogy nem a csoportunk járt így, hanem mi. Volt egy német
busz, mely a délután 5 órás járat helyett, másnap 9-kor hagyta el Korzikát. Nem
irigyelltem őket. Szállást kellett keresniük, plusz költség és a program is
csúszik…
 |
| Bonifacio tengerpart szakasza |
Mit tudok elmondani és kinek javaslom Korzikát. Olyanoknak,
akik szeretik a vadregényes tájat, a sziklás vidéket és a hullámzó tengert. A
városkák nyugodtak, keskeny utcácskákkal. A szigeten nincs autósztráda, szinte
minden autó a régebbi típusokból való és kisebbek, itt-ott behorpadva – amin
nem csodálkozok. Csak nagy vezetési gyakorlattal rendelkezők
menjenek saját kocsival. Sok helyen vannak kiálló parkolók, ahonnan kiváló
fotók készülhetnek a tájról. Ételek tekintetében azok járnak legjobban, akik
szeretik a tengeri ételkülönlegességeket. Finomak még az itt készülő (házi)
sajtok. Különösen a kecskesajtok. Szóval; vadregényes táj, hullámzó
tenger,finom ételek: ez Korzika.
 |
| Látkép a portoi kikötőből |
Legközelebb Szardíniáról írok.
