Ha valaki erről a vidékről, vagy a Selyemútról
beszél, akkor egy város biztos szóba kerül, ez pedig Szamarkand. Egyébként itt
tudtam meg, hogy egy német történetíró volt az első aki a XVIII. sz-ban először
használta a „Selyemút” elnevezést az Isztambul – Peking között húzódó
kereskedelmi útról. Addig csak K vagy Kína felé tartó útként volt számon tartva.
Az eddig látott városok közül egyértelműen ez
lehetett a legnagyobb a VI – VIII. sz-ban.
De haladjunk sorban. Tegnap este volt a vacsora a
családnál. Mint egy kifőzde, de szépen kialakított nagyobb helyiségében volt a
vacsora. Mint mennyiségben, mint minőségben megfelelő volt, az ízeket
figyelembe véve pedig különleges vacsorát kaptunk.
Ma reggel elhagytuk Bukharát és Szamarkandba
buszoztunk kb. 4,5 óra alatt. Egyszer álltunk meg, amikor megtekintettünk egy
karavánszeráj maradványait. Régen itt álltak meg a K (vagy Ny felé) tartó
karavánok.
Szamarkandba érve elfoglaltuk szállásunkat, majd
beindultunk a városba. Először egy híres tudós Ulugbeck múzeumát tekintettük
meg. Ez a tudós majd másfél évezreddel ezelőtt már vizsgálta a csillagok
járását és a Föld mozgását.
Ulugbeck múzeum bejárata |
A következő látványosság Szt. Daniel csontjainak
emlékhelye. Érdekes volt, hogy a sír hossza 18 m (!). Olyan szempontból szerencsések vagyunk, hogy van
egy teológus velünk, aki egyből tudott nekünk Szt. Danielről mesélni.
Folytatva utunkat a Shakhi Zinda mauzóleum
együttest néztük meg. Itt az uralkodó lányági rokonai vannak eltemetve több
mauzóleumban.
A temetkezési helyek |
Ezek a mauzóleumok a XI – XIII sz-ban épültek.
Különlegességük, hogy a későbbiekben is temetkeztek ehhez a területhez közel,
sőt folytatásában egy ma is működő temető van. A mostani temető érdekessége,
hogy a márványsírok legtöbbjébe az elhunyt képét vésték bele, úgy hogy minden
kitüntetése rajta legyen a képen. Nagyon látványosak voltak a XII sz-i
mauzóleumok kívülről is belülről is.
Néhány díszes mauzóleum |
Volt szerencsém összefutni négy helyi, jellegzetes
ruhát viselő férfivel. Egyből kértem egy közös képet velük.
Este még megtekintettük a város zenélő, fényjátékos
szökőkútját is. Holnap délelőtt még Szamarkand, majd indulunk busszal
Tashkentbe.
Zenélő, fényjátkot produkáló szökőkút Szamarkandban. |
A mostani szállodánkban is többször nincs internet,
mint ahányszor van, és ezért a szamarkandi látnivalókat egy blogba foglalom
össze és remélem Tashkentből sikerül majd el is küldenem.
Bibi Khanym mecset egyik bejárata kívülről |
A következő nap délelőttjét még Szamarkandban töltöttük. Ekkor tekintettük meg az ország és Közép-Ázsia legnagyobb
mecsetjét. A Bibi Khanym mecset mindannyiunkat lenyűgözött.
A mecset belső udvara. Előtérben egy kő korántartó |
Folytattuk utunkat a Regisztán térre. Ezt Timur Lenk unokája alakította ki végleges formájában. Lenyűgöző. Elég hosszan időztünk itt, mert a TV stábnak nehéz volt elintézni, hogy egy mecset tetejéről körbetudják fényképezni a területet.
Még egy különlegesség volt hátra mára. Timur Lenk temetkezési helye. Itt van eltemetve több híres XIV. sz-i tudós is.
Ezt követően ismét beültünk a buszunkba és
Tashkentbe indultunk. Majd 5 órás buszút után este érkeztünk meg ugyanabba a
szállodába, ahol az első 2 nap aludtunk. Most, mivel szombat este van, sokkal
nagyobb volt a kavalkád a szálloda környékén.
Holnap Tashkent városnézés. Erről is beszámolok Önöknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése