Reyjkavik és Althing

Első napunk Izlandon. A főváros felfedezése szerepelt a délelőtti programunkban. A házak két típusa létezik Reykjavikban. Az egyik a régi típusú faházak, melyek különböző színre vannak festve. Van fehér, sárga, barna … A másik típus a teljesen modern. Érdekes a modern házak építése: az egyszerű letisztult formákat, módokat szeretik használni. 

A koncert Palota

Jó példa a Koncert Palota és a katedrális. Talán csupán a parlament épülete lóg ki a sorból. A főváros közvetlenül az Atlanti-óceán partjánál található. 

Katedrális az Amerikát felfedező viking szobrával

Csupán 80 ezer lakosa van. A belvárosa könnyedén bejárható. Az itteni pénz az izlandi korona. Kb. 2,30 Ft = 1 korona. Nagyon nagy a drágaság, legalább is a mi pénztárcánkhoz viszonyítva, de amit lát itt az ember, az elmondhatatlan. 

A főváros legrégebbi háza

Kb. 4 órát töltöttünk a fővárosban, mielőtt elindultunk a Thingvellir Nemzeti Parkba. Még itthon béreltünk egy autót, és azzal indultunk útra.

A Thinvellir Nemzeti Park kb. 50 km-re fekszik a fővárostól. Már az odaút is csodálatos. Többször megálltunk fényképezni. 

Útban a nemzeti park felé a táj látványa

A tájat szinte mindig körbeölelik a hegyek, amiknek magassága kb.700m és 1200m között van. Ahogy ezek körbeölelik a látómezőt, ez valami csodálatos. A fotók nem adják vissza ezt az élményt.

Thingvellir Nemzeti Park bazalt oszlopfala

A Thingvellir területén alakult meg és működött több évszázadon keresztül az Alting (az országgyűlés). Már maga ez is megtekintésre érdemes, de ehhez jön az, hogy ezen a helyen hasad – távolodik egymástól az észak-európai és az amerikai tektonikai lemez. Évente kb. 2 cm az elmozdulás. Csodálatosak a bazalt oszlopok. Egy falat emelt a természet az oszlopokból. Ez a terület világörökségi helyszín.

A törvényhozás helyszíne volt az a pont, ahol állok.

Ezt követően elmentünk egy olyan vízeséshez, mely a nehéz megközelíthetőség miatt nincs benne a turista programokban, így a Prokoéban sem lesz. Az útvonal mesés, ami egész Izlandra elmondható.

A lenyűgöző táj

Mellékelek majd képeket, de ezek nem tudják tökéletesen visszaadni azt a látványt, amit a szemünk át tud fogni. A kép csak egy kis szeletet mutat a tájból, míg a szemünk körpanorámát csinál.

Egy vízesés útközben

Szóval megérkeztünk a vízesés előtti parkolóba este fél 7 kor. Egy házaspár éppen pakolt be az autóba. Csehek voltak. Szóba elegyedtem velük. Kérdezem, mennyi idő alatt lehet eljutni a vízeséshez? Mondják, hogy az odaút kb. 2 óra nagyon kemény terepen, a visszaút belefér 1 órába. Számolunk, ha most indulunk, akkor fél 10-re érünk vissza. Mondták, hogy ne tartsunk a sötétedéstől, mert fél 11-ig világos van.

Ezért a vízesésért mentünk

Egyébként ma szinte nyár van -mesélték tovább a túrázók-, mert most jönnek északról (arra is megyünk mi majd), és ott -5 C volt, de a hideg szél miatt – 20 C volt az érzet (biztató!). Azt is mondták, hogy további szerencsénk, hogy éppen ma csinálták meg a folyón történő átkeléshez a drótkötelet. (Magamban – micsoda ??!!).

Átkelés a folyón

Azzal vigasztaltak, hogy egy -másfél óra múlva már látszik a vízesés és nem muszáj egész közel menni. Azt kell mondanom, mindenben igazuk volt. Életem (!!) legdurvább túrázását tettem meg. Nem véletlen, hogy egyetlen utazási iroda ajánlatában sem szerepel ez a kirándulás. Nem mentünk egész közel a vízeséshez, de ameddig felkapaszkodtunk, onnan is lehetett látni a hó és jég által körülölelt zuhatagot. Fél 10-re értünk vissza baromira elfáradva a kocsihoz. Mellékelek képeket a túráról.

A folyó szintjéről emelkedtünk ezért a látványért

Ha a képre kattintanak, akkor ki tudják nagyítani a jobb  látványért.
Este egy egyszerű kis étteremben vacsoráztunk. A lányok halat ettek, mi János barátommal kipróbáltuk a bálna steaket (nem tudom, ha védett állat, akkor hogy van húsa az éttermekben??). Egy teljesen egyszerű a város szélén lévő étterem volt. A halak kb. 4300 Ikr, a steak 5200 Ikr volt. Na ezt kell beszorozni 2,3 – del és megkapjuk a forintos árat. Életem eddigi legdrágább főétele volt mindkettő. Finom volt, de ahogy egyik barátom szokta mondani, ennyiért legalább az legyen.

Ahol keskenyedik a folyó, ott keltünk át.

Vasárnap délelőtt még Reykjavik, majd indulunk délkeleti irányba, hogy megkerüljük a szigetet. Ja még annyit, este elkezdett esni a hó, és holnapra is ilyen időt mondtak…