Év elején adják ki az utazási irodák az utazási katalógusaikat. Erről
írok a mai blogomban.
Az utazási irodáknak mindig nagy dilemma, hogy milyen
oldal számmal és milyen példányszámmal adjanak ki katalógusokat? Ez a fő kérdés.
Ehhez jönnek az al kérdések. Milyen minőségű papírt és milyen nyomdatechnika
szerint nyomassuk a prospektust? Ezekről
a kérdésekről és saját véleményemről szól a mai bejegyzésem.
A példányszám és a nyomtatás fajtája összefügg. Ha
valaki 20.000-nél kevesebb katalógust nyomtat akkor olcsóbb (1 katalógusra
lebontva) az íves nyomás. 20.000 felett általában olcsóbb a rotációs nyomtatás.
Mi a különbség a kettő között? Az íves nyomás az nagy, viszonylag vastagabb
ívekben lévő lapokra történő nyomás. A rotációsnyomás hengereken lévő,
általában vékonyabb, gyengébb minőségű papírra történő nyomás. A nagyobb irodák
rotációs rendszerrel készítik a prospektusaikat. Sokan választják azt a megoldást,
hogy gyenge minőségű, vékony papírra nyomtatják a „belívet” és kívülre tesznek
egy íves nyomású szép vastag fényes külsőt.
Mi a tavalyi évig azonos, viszonylag jobb minőségű
lapra nyomtattuk a katalógust összes oldalát rotációs rendszerben. Idén
váltottunk. A belső oldalakat (belívet) hagytuk ugyanazon a papíron, de borítónak
egy különleges nyomástechnikájú (matt és fényes részek keverednek rajta) íves
lapot tettünk. Ez jóval megemelte a költségeket, de úgy éreztük váltanunk kell,
mert e felé indult el a piac. Mi annyiban konzervatívak maradtunk, hogy a belső
oldalak lapjait nem cseréltük „újságpapír” minőségre, hanem meghagytuk a
drágább fényes 80 gr-os lapokat. Jól döntöttünk-e ezt mindenki saját maga
döntse el.
Következő dilemma az oldalszám. Íves nyomás esetén
az a lényeg, hogy az oldalak száma 4-el osztható legyen (mert úgy adja ki a
papír). A rotációs nyomásnál 16-tal oszthatónak kell lennie a nyomtatandó
anyagnak (kivéve, ha íves borító lesz hozzá, mert akkor a belső lapok számának
kell 16-tal oszthatónak lenni). Ezért időnként bajban vagyunk. Vagy sok az
anyag, vagy kevés. Ilyenkor jönnek a 2 út egy oldalra megoldások, vagy hosszabb
bevezető szöveg, térképek, tartalomjegyzék…
Idén 84 oldalas a katalógusunk. 5 x 16 oldal + 4
oldal borító.
A belső szerkezetet tekintve sok a hasonlóság az
irodák között. Itt mindig az elején van a tartalomjegyzék és a bevezetés,
hasznos tudnivalók… Az utazási szerződést van aki előre, van aki hátra teszi a
katalógusban. Ebben nincs egységes rendszer. Ép úgy, mint a belső tartalmat
tekintve. Vannak akik az egzotikus országokkal kezdik az ajánlataikat, vannak
aki ezeket a végire teszik (mint például mi is). Többségében az irodák a
hazánkhoz közeli országok ajánlatait teszik előre az európai ajánlatok közül,
és úgy távolodnak. Mi mindig Ny-ról K felé haladunk az ajánlatainkkal. Először Európa
majd a világtérkép alapján.
Sokan a más irodától átvett utakat belekeverik a
saját ajánlataik közé. Mi nem. A saját ajánlatok után teszünk egy hirdetést és
azt követik a partner ajánlatok, azzal kiegészítve, hogy az oldalak alján
jelezzük mely iroda ajánlata az adott út.
Felmerül a kérdés, hogy miért cserélgetnek az
irodák utakat egymás közt? Miért vesznek át ajánlatot más irodától? Erről már
írtam egy régebbi blogomban. Azért cserélünk, mert mindenki azt szeretné, hogy
az utasa elutazzon. Namármost, ha pl. minden iroda hirdet portugál körutazást,
annak az lenne a vége, hogy az egyiknek lenne 8 fője, a másiknak 6, a
harmadiknak 5, de végül egyik sem tudja elindítani az utat. Ellenben, ha
összefognak és megbeszélik, hogy „figyelj én nem csinálok saját török
ajánlatot, átveszem a tiedet, ellenben te ne csinálj portugál ajánlatot, hanem
hirdesd az enyémet”, akkor nagy a sansz, hogy mindkét út elindul. Itt az a
lényeg, hogy hasonló színvonalú irodák fogjanak össze. Mi is volt, hogy
minőségi problémák miatt szakítottunk partner irodával, azaz már nem veszünk át
tőle utakat.
Nos, nagyon röviden így néz ki egy katalógusszerkesztés,
és az azzal kapcsolatos problémák, feladatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése