2010. október 31., vasárnap

10. Agyaghadsereg


Magáról a látványosságról nem akarok túl sokat írni, mert azt már nálam szakavatottabbak ezrei megtették. Inkább az érdekességeket domborítanám ki.
Kezdem az odaúttal. Ez a látványosság, Xiantól kb. 45 km-re északra van. Vannak szervezett csoportok, ill. ajánlkozó hivatalos, és nem hivatalos fuvarozók. Én egy 3. megoldást választottam, helyi távolsági busszal irány a hadsereg. Azt hittem egyszerűbb lesz… Tudtam, hogy az állomás környékéről megy a busz. Mivel közel van – mint tudják, taxis nem visz ki –, helyi busszal indulj neki magyar. A buszra szerintem csak olyan várakozhatott, aki nem beszélt csak kínaiul – tuti valahol titokban ahol nem láttam megszűrték őket –, mert elképzelhetetlen, hogy valaki csak véletlenül is egyébként nem értette volna a Railway Station szót. Végül nagy nehezen kijutottam az állomásra, ahol szintén nem egyszerű módon megleltem a helyet honnan indul, és melyik busz megy az Agyaghadsereghez. Gondolná az olvasó; miért nem ment az információhoz. Azon túl voltam, de még nem tudok kínaiul (mandarinul – ők így mondják), pedig ott aranyosak voltak, de ez az össz pozitívumuk. No végre meglelem a helyet, ahol vagy 70 várakozó volt. Én már tudtam addigra, hogy álló utas távolsági buszon nincs. Ne kérjék, hogy részletezzem mi ment ott, amikor megkezdődött a beszállás. Lényeg az, hogy hamar tanulok és felfértem… Összehasonlításképpen 700 jüanért, majd végül busz indulás előtt 3 perccel, 400 juanért vitt volna ki több ajánlkozó. A jegy 1 irányban 7 (hét) juan volt. Azaz 400 szemben a 14-el. Ezt csak a felszállásom után tudtam meg. Helyiekkel és néhány bevállaló turistával közösen kb. 1,5 óra alatt legyűrtük a 45 km-t. Az utak elfogadhatóak. A buszok kb. 10 -15 évesek. Nem lenne velük különösebb probléma, ha nem lenne az az iszonyatos por mindenhol. Egy tiszta városban az egész másként adná ki magát. A forgalom pedig félelmetes. Nem is csak a mennyiség, hanem a hogyanja. Erről következő blogomban írok többet.
Kiértem végül. 110 jüan (1 juan kb. 36 Ft) a belépő. Szokás szerint rengeteg áruson keresztül – sok gyaloglással lehet bejutni a látványosságokhoz. 4 épület. Egy része a korképet bemutató múzeum ill. közelről 1-2 figura valamint magyarázó szöveg.

Ezenkívül 2 nagy és 1 kicsi ásatási csarnok. A megtekintése nyugodt, lassú tempóban 3 óra. Én bő 2 óra alatt végeztem. Erről nem kívánok bővebben beszélni, akit érdekel az úgyis utána tud nézni több helyen. Elég annyi, hogy ez a világ egyedi látványossága. Ha az ember a közelben van, akkor azért meg kell nézni. Hozzá kell tennem, hogy a mai modern világban, amikor a TV, internet mindent maximálisan, közelről bemutat az élmény nem olyan katartikus mint ha az ember előtte semmit nem tudott volna róla. 

A két nagy csarnok úgy lett kialakítva, hogy kb. 2 m-re megemelt sétányon lehet körbejárni a fedett termeket. Még most is folynak a feltárások.

Vissza könnyű utam volt, félig volt a busz. Este még egy kaland várt rám. Két bőrönddel + laptoppal helyi buszon utazás ki a vasútállomásra. Éjszakai vonatozás Pekingbe. Felmerül a kérdés miért vonattal? Azért mert szinte minden iroda 1 napos 2 vonaton töltött éjszakával ajánlja Xiant Pekingből. Meg akartam nézni, hogy miként is van ez. Milyen a szervezés, a vonat…Rövidesen akarok saját kínai ajánlatot betenni a katalógusunkba, és nem akarok olyanról írni, amit nem tapasztaltam meg, ha van rá lehetőségem.
Legközelebb érdekességeket gyűjtök egy csokorba, azokról írok.

   



2010. október 30., szombat

9. Xian


Biztos nem jöttem volna el én sem és rajtam kívül az elmúlt években több 10 millió turista ide az ország közepére, ha nem találták volna meg ezt a csodát - az Agyaghadsereget. A város felejthető kategória. Érdekessége, hogy egy kb. 5 m magas teljesen épen maradt fallal van teljesen körbevéve. A fal 4 sarkánál egy érdekes pagoda alakú őrtorony büszkélkedik.
Repülővel este érkeztem Xianba. Mint Tajpejben és Shanghajban is iránybusszal mentem be a központba onnan pedig taxival a szállodába. Úgy jártam, mint Shanghajban, nem akartak a taxisok elvinni a pályaudvartól a szállodáig, mert túl közel van. Nem éri meg neki!? Végül egy fekete taxis vitt el 3 x-os pénzért. Mikor leszálltam az iránybuszról, elegáns, angolul jól besszélő lány felajánlotta teljes segítségét Xianban. Este 8 óra volt… Nem álltam neki kifaggatni, hogy mit ért ez alatt? Inkább udvariasan jeleztem neki, hogy köszönöm, de nem tartok igényt szolgálataira. Pedig lehettem volna szép „szőke herceg” is talán… Este mivel itt gyalogos távolságra volt a központ a szállodámtól, bementem és készítettem esti felvételt a város főtéri ékességéről, a Harangtoronyról.

Harangtorony

Érdekes a városszerkezet. Harangtoronytól 4 égtáj felé 1-1 főút visz, egészen a kb. 3 km-re lévő, 5 m magas, városfalig, mely teljesen épen maradt és körbeöleli a várost.

Városfal

Szóval az igazán szűken vett város kb. akkora, mint Eger (csak sík vidéken), csupán hozzáraktak kb. 50 km-es körzetben minden lakott települést. Ezért lett több milliós. A város látványosságait fel is soroltam. Másnapra maradt az igazi durranás, az Agyaghadsereg.
Erről külön blogban írok legközelebb. Nem is a látványról, hanem… (olvassák el !)

2010. október 29., péntek

8. Shanghai


Az igazat megvallva a tervezéskor ez kimaradt a listából, de sikerült úgy repjegyet szerezni, hogy maradt 1 napom Shanghaira. Este érkeztem, és a reptértől a szállodáig menő úton (20 órakor) egy hosszú felüljáróról és egy hídról szép rálátásom volt az Expora. A folyó 2 partjára települt. Okt. 30-án zár. Állítólag most hétvégén több mint 1 millió (!!) ember kereste fel. 800 ezer után már nem akartak többet beengedni, de akkora volt a tömeg, hogy engedtek nekik. Nagyon szépen ki volt világítva, érdekes, azt hittem nagyobb. Mint a bp-i Expo területe 3 x, tele csarnokokkal. Itt Kínában hozzá kell szoknom, hogy másak a méretek. Shanghai pl. 23 millió fős. Ahogy haladtam be a városközpontba, úgy láttam a szépen kivilágított híres toronyházakat, de mire elfoglaltam a szobámat, ettem, már 10:30-kor nem volt lelkierőm bemenni, úgyis másnap 7:20-ra ott volt értem az id. vez. Először azt mondta, hogy 3 főnek vezet, de később kiderült, hogy a másik 2 fő lemondta. Uri dolgom volt, 1 mikrobusz és 1 id. vez állt rendelkezésemre. A végén kezdem. Kár lett volna kihagynom Shanghait. A legfeltűnőbb az volt, 2,5 x Magyarország 1 városban és nem volt nagyobb forgalmi dugó mint Bp-en!! Sőt! Este nehéz volt közlekedni a városban, de nappal simán. Milyen város Shanghaj? Változatos. Vannak hatalmas toronyházak, de régi városrész több száz éves házakkal, emlékekkel, azonkívül az ópium háborús időszakban felhúzott eklektikus paloták, szép folyóparti sétányok, vigalmi negyed…
Természetesen most is készültek képek. Ízelítőnek ebből most is mellékelek néhányat.  

1.    A nép tere: Ide összpontosul a politikai irányítás.

2.    Óváros: Látni, hogy a XXI. sz-i piacközpontúság, hogy tör be a múlt emlékei közé.

3.    Hangulatos régi városmag. Nem szoktam magamat fényképezi, de az. Id. vez erősködött, hogy ő készít rólam, hogy tudják meg, itt voltam.

4.    Ellenben ő imádta volna, ha fényképeztem volna. Egy közös képet betettem az óváros egyik épületének tetejéről készült a modern város látszik a háttérben.

5.    Folyópartról a modern város, melynek 2 legmagasabb épülete bent van a világ legmagasabb 10 épületének listájában.  

2010. október 26., kedd

7. Tajpej nappal


Nappali városnézésen is voltam a tajvani fővárosban. Mint már előző este is tapasztaltam hatalmas a forgalom. Szerencsére csak olyan helyre mentünk el, ahol még nem jártam. Először egy buddhista templomot kerestünk fel. Épp ma volt az ország nemzeti ünnepe. A templomba hatalmas virágcsokrot vittek az emberek köszönetképpen, hogy létezik Taivan !!?

Ezt követően Chiang Kai-shek mauzóleumához mentünk el. Mi még ezt úgy tanultuk, hogy ő egy elnyomó rezsimet tartott fenn. Itt a függetlenséget kivívó és megőrző nemzeti hős. 89 lépcső vezet fel a mauzóleumhoz, mivel 89 évig élt. 


Előtte a színház és a koncert palota található.


A volt elnök hatalmas szobra előtt mindig őrség áll. Láttuk az őrségváltást is.


A park csodálatosan szép virágokból áll, mint már az előző fotón is lehetett látni, de azért ezt az érdekes bonsait még lefényképeztem. Mögötte a színház jellegzetes távolkeleti stílusban készült épülete látszik.


Továbbhaladva az ismeretlen katona sírnál valószínűleg az ünnep miatt épp az elnök és a perui elnök koszorúzott.  Ezt követően elhaladtunk az elnöki rezidencia előtt


És kimentünk a Nemzeti Múzeumhoz. Ebben nem lehetet fotózni. Nem volt rossz a gyűjtemény, de nem volt túl gazdag. Ezt követően vissza a szállodába, transzfer a reptérre és irány Shanghaj.

Összefoglalva mi a véleményem Taivanról? Kicsit többet vártam tőle. A fejlettsége mint hazánk, de kicsit jobban nyitott az „olló”. Van sokkal lepusztultabb rész és van fejlettebb is. A fővárosban, mely területileg nem sokkal nagyobb Bp-nél több mint 5 millióan élnek! Az emberek kedvesek, de nem túl elegánsak. Az 508 m magas torony és környéke tényleg fantasztikus, ha ez nem lenne, akkor azt mondanám, hogy felesleges ide eljönni a turistáknak. A Tajpej 101 torony azonban megingat ebben. Ha igen akkor mennyi időre jöjjön ide valaki? Ha nincs üzleti oka, akkor 2 éj. (Az enyém egy nagy rohanás). Singapore vagy Tajpej? Singapore!
Holnap már Kínáról írok. Első állomás Shanghaj. 
 

2010. október 25., hétfő

6. Taiwan – Taipej


Indulásom előtti este még voltam egy érdekes műsoros esten. A kínai akrobatikus cirkusz elemeit vegyítették zenés show elemekkel. Kifejezetten szép és színvonalas volt. A „legdurvább” egy fiatal fiú produkciója volt; „gumiember” pl. megcsinálta azt, hogy hasonfekvésből úgy hátrahajolt, hogy a háta teljesen rásimult a combja hátuljára. Gondoljanak bele…
Ma reggel 4-kor ébresztő. Irány a reptér. Most innen írom a blogot, de még nem küldöm el. Kiegészítem előbb a taipeji dolgokkal. Taipejben bő 1 napot tartózkodom. Állítólag esik, de lehet, hogy még ez egy szerencsésebb történet, mert a Fülöp-szigetekről erre felé tart egy tájfun. Gondolom annak egyik hatása ez is. Mire ideér remélem én már Kínában leszek.
Most este folytatom a blogot. Megérkeztem Taiwan fővárosába Taipejbe. A szállodám viszonylag a központban van. Elméletileg 4 *-os. Ha PROKO-s besorolást kellene adnom akkor még a ***-ot sem éri el. A web oldala pedig nagyon jó. Ez mutatja, hogy a fotó mindent elbír. Csak egy példa a szálló kijáratával szemben ez a kép fogad:

Én Tajwantól sokkal többet vártam. A műszaki és ruházati cikkek tömkelegénél látható a Made in Taiwan felírat. Nem tudom hol készítik ill. hova megy a profit, de jól eldugják. Ha példát mondanék, akkor Románia 10 éve a külváros, a belvárosa modern nagyváros. Ma az ország ill. a város fő attrakcióját a világ sokáig legmagasabb épületét kerestem fel. A Taipej 101 tower-t. 508 m-magas. A Burj Kalifa Dubai szorította le az 1. helyről. Csináltam saját fotó, de teszek fel jobb fotó is:



          
Felmentem a tetejére. Kicsit párás volt az idő, időnként esett is, de csináltam 1-2 felvételt. Pont úgy mentem, hogy még világos volt, de a fent töltött 1,5 órám után, már a fényeket is láthattam. Érdekes, hogy 380 m-ig lehet felmenni és oda 37 mp alatt visz fel a lift. Világcsúcs!



         
Az alsó 5 emelet bevásárlóközpont a többi iroda.
Oda úton a központban valami fontos divatbemutató lehetett mert rengeteg fotós volt.
A ruhákat elnézve nem tudom minek ez a felhajtás...

Az emberek szinte csak kínaiul beszélnek. Itt-ott ki van írva angolul is, de kevés helyen. Az árak az otthoni körülieknek megfelelőek. Üzlet itt is sok van. Kérdés lehet, hogy milyenek az árak? Jelenleg a műszaki piacon annyi fajta és „erősségű” számítástechnikai eszköz, fényképezőgép van, hogy szinte összehasonlíthatatlanok az árak egy egyszerű halandónak. Az is igaz, hogy nem is mélyedtem nagyon bele. Holnap de. van még egy 3 órás városnézésem és 12-kor indulok vissza a reptérre, irány Shanghai. Most úgy érzem nem is többet Taipej.

D-K Ázsia 5.


Mint említettem 1. nap este volt már egy buszos városnézés, de ez olyan szempontból nem volt szerencsés, mivel nem volt egy alapismeretem a városról, ezért nem rögzültek eléggé a látnivalók és nem volt mihez kötni a dolgokat. Az elmúlt 1 ½ napban azonban csak a várost jártam; városnéző busszal, taxival, gyalog, metróval (8 vonala van – hajrá Bp.), helyi busszal…

Érdekesség; a metrót szakaszra fizeti az ember és használat után a jegyet (kártya jellegű) vissza lehet váltani (1 SD). Így senki nem szemetel vele.
Felmentem a Marina Bay Sands (M.B.S.) tetejére. Csináltam egy pár felvételt. Ezeken látszik, hogy milyen, párás, ködös (szmogos) a levegő, nem a gépem rossz. Ha vissza néznek előző napi képeket, akkor látják ugyanezeket nem általam készült éles felvételeken.


A 2. 3. képnél látható a Forma 1. pálya főlelátója. A többi képen a már említett látványosságok felülről. Talán ezért is van, hogy alig készül a városról hivatalos nappali felvétel. Az esti a fények miatt valahogy nem látszik a pára.
A M.B.S. tetején van egy kilátó, egy strand is. A legömbölyített része a kilátós.

Az épület 56 emeletes és 80 %-ban szálloda. Hozzátartozik egy kaszinó és egy hatalmas bevásárló központ is.
Jól látják bent van egy kis laguna. Most júliusban adták át az egészet. A világ minden nagy cége (ruha, óra, elektronika…) külön bolttal képviselteti magát, de több 100-at képzeljenek el! Az árak magasak, de csak extra márkás cuccok vannak. Egyébként a városra az a jellemző, hogy kb. amekkora területet használ a föld felett, ugyanannyit a föld alatt is. Jobb kifejezést nem tudok mondani, iszonyú mennyiségű bevásárló központ van és ezek 70% a föld alatt??!! Nincs rossz tájékozódó képességem, de többször eltévedtem bennük, mert nincs viszonyítási alap, csak kanyargó keskeny utcák és üzlet, üzlet. Egyik helyen érdekes dolgot láttam. Kb. 15 asztalnál, egymás mellett ülnek az esküvőszervezők és ajánlják munkájukat.
A nappali buszos túra során felkerestük a kínai és az indiai városrészt is. Volt egy nagy zuhé – a nyitott tetejű buszon „nagy élmény” volt. Fejletségben nagy a különbség tapasztalható a városon belül is. Mindkét fotón a 2 negyedben található 1-1 jellegzetes templomot mutatja. Nem nehéz rájönni, melyik, melyik negyedben készült.


Jót tett a zuhancs a városnak. Csökkent a smog, tisztább a látvány. Ma este még egy műsoros estre vagyok hivatalos és holnap hajnalban irány Taiwan.

2010. október 24., vasárnap

D-K Ázsia 4. Singapore


Érdekes beszámolót adok a városállamról, mert 2 részes lesz. Küldök ma egyet az eddig látottakról és holnap, amikor a szabadnapon végig a várost járom, utána szintén küldök egyet.
Eddig egy esti városnézésen voltam csupán, azonkívül csak a kiállítás ill. azt követő kötelező fogadások. Az 1 esti túrámról készült képeket inkább nem teszem közzé.
Az itteni emberek 95 %-a vagy maláj, vagy kínai, esetleg a kettő keveréke. Való igaz, hogy nagy a tisztaság, állítólag akit rajtakapnak, hogy cigarettát, vagy rágót (!)- utóbbit tilos behozni az országba, a cigi esetén (még saját használatkor is) magas adót kell fizetni – eldob, az komoly büntetésre számithat.
A város jelképe a vizet lövellő oroszlán. Ez közvetlenül az öbölparton van. Este szépen ki is világítják.
Az új csoda a Marina Bay Sands. Ez úgy néz ki, mintha 3 épület tetejére egy hajót tettek volna. Ebben található egy kaszinó is. Holnap szeretném ezt is felkeresni. Beszámolok róla, hogy milyen belülről. Az épület kívülről fantasztikusan érdekes. Egymás közt szólva; milyen pihent agyú ötlet 3 épület tetején egy hajó? Még ha jelkép és épület, akkor is? 

Egész közel van a szállodámhoz a Singapore Flyer, mely – szerintük – a világ legmagasabb óriáskereke. Az biztos, hogy magasabb, mint a London Eye. A kör kb. 35 perc. Aki akar 2 kör alatt akár étkezhet is (mármint asztal és felszolgálás mellett) az ár 220 USD / 2 fő. Ezen holnap én is körbemegyek. Vacsora nem lesz, de azért mesélek róla.

Még egy érdekes épületet említek most ez pedig a több mint 2000 néző befogadására alkalmas Esplonade. Ez is egy nagyon mutatós modern épület – színház, koncertterem. Kicsit a Valenciában látható modern épületre emlékezető. (Az is színház). Keressenek rá az interneten! 

Összességében elmondható a városról, hogy jelenleg nagyon szmogos, tiszta, elegáns, rengeteg bevásárlóközponttal és nagy forgalommal rendelkező metropolis.
Felmerül a kérdés ajánlanám-e Önöknek. A válaszom igen, de maximum 2 napra. Legalább is ez a jelenlegi nézetem. Ha végigcsinálom holnap a 3 programomat és a magam által szervezett túrát, utána bővebben tudok nyilatkozni.
Szóval a következő téma: Singapore látnivalói közelebbről

2010. október 22., péntek

D-K Ázsia 3. ITB Asia



Szóval miért is vagyok én itt? Tavaly hívták meg először a cégünket ide Singapore-ba, de akkor átadtam a lehetőséget a pesti irodánk vezetőjének K.Z-nak. Idén úgy éreztem, hogy nagyobb üzleti lehetőség rejlik abban, ha én jövök és én tárgyalok itt a partnerekkel.
Miről szól egy ilyen kiállítás? Ide utasokat, nézelődőket nem engednek be. Ide csak meghívóval, külön bejelentkezéssel, melyet a rendezők vagy elfogadnak, vagy nem, lehet bejutni. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy bennünket a rendező szerv meghívott. Csak annyit, hogy kis hazánkból 3 utazási irodát hívtak meg, melyből 1 a PROKO TRAVEL. Azért erre is büszkék lehetünk! A meghívók állják a szállásomat és a repülőjegyemet oda-vissza (természetesen a további utam repülőjegyét nem ők fizetik, hanem részben a cégem, részben saját magam.) Mellékelek néhány képet, hogy miként néz ki ez a kiállítás belülről.

Ide különböző országok utazási irodái jönnek és ajánlják a saját országuk, városuk, szállodájuk portékáját. Ők ülnek egy asztal mellett, melyre ki van írva a cégük neve, esetleg van egy kb. 2x2 m-es standjuk és ott várakoznak. Semmi cicoma, nagy körítés, díszes stand. Amelyik cég, vagy személy szimpatikus számomra ahhoz odamegyek és meghallgatom, hogy mit ajánl. Így tudja az ember megtalálni a külföldi partnerét. Itt főként általánosságokat mondanak a cégről, szállodáról és a te feladatod, hogy a beszélgetés közben rájöjjél arra, hogy számodra ez érdekes, avagy nem. Ezt követi az e-mailes levelezés, az ajánlatok pontosítása, majd a kiutazás, útbejárás, mely során meggyőződünk, hogy az ajánlatok számunkra megfelelőek-e, és még egy végső pontosítás után kerül be az ajánlat a katalógusba.
Itt ezt annyival bővítették, hogy mindenki kapott egy lapot, melyen saját előzetes kiválasztása alapján napi 10-13 partnerrel kell kb. 20 percet tárgyalni. Ezt a tárgyalást a lapon le is kell igazoltatni. Ha valaki ezt nem teszi meg, akkor vissza kell fizetnie az összes költségét (szállás, repjegy…). Ez zajlik 3 napon keresztül. A helyszínen lehet mással is tárgyalni, ha jut rá idő, de az előzetesen bejelentetteket fel kell keresni. Ez azt jelenti, hogy min. napi 10 -13 tárgyalás. Van benne természetesen hasznos is, és felesleges is. Én csak ázsiaiakat jelöltem be. Tárgyaltam indiaiakkal, indonézekkel (főleg Baliról), thaiföldiekkel, singapurival, mianmarival, vietnámival és még sorolhatnám. A lényeg hogy csak Indiától keletre lévő országokkal, irodákkal beszéltem. Sok érdekes és használható ajánlatot kaptam melyet otthon fel kell dolgozni, végül ezekből alakulnak ki az irodai ajánlatok. A fentiekből is következik, hogy nyitni akarunk a K-Ázsia, elsősorban D-K Ázsia, felé. Nagyon sok egyéni ajánlatot is kaptam nem csak csoportosat. FIGYELEM párok, baráti társaságok, már 2 főre is tudunk ajánlatot készíteni egész D-K Ázsiára, akár nyaralók számára is!! Mutattak 1-2 olyan szállodát, hogy húúúú még ezt a Ritzet is lecserélném rájuk.
Következő beszámolóm Singapore-ról fog szólni - képekkel

2010. október 21., csütörtök

D-K Ázsia 2. The Ritz Carlton


Ha jól emlékszem a Ritz szállodaláncalapítója egy szállodai boy – kiszolgáló személy – volt. Feltűnt neki, hogy a vendégeknek nagyobb igényei vannak, mint amit a szállodája tudott nyújtani és ezzel az ötlettel kezdte el a szállodaépítést kölcsönből és kicsiben. Ebből nőtte ki magát ez a lánc, mely csak nagy világvárosban található meg. Magas kategória, magas árakkal.

A singapore-i Ritz 32 emeletes – ez itt közepes nagyságúnak számít. A szobám a 8. emeleten van. A szoba kb. 6 x 6 m-es ehhez tartozik egy kb. 2 m2-es gardrób, egy 5 x 3-as fürdőszoba és egy külön WC.

Mellékelek néhány képet:


Ennél a dolgozóasztalnál írom a blogot. Kicsit belátni a fürdőszobába, balra a kád. Érdekes: az internet használata napi 30 USD – nem ingyenes!??



Mögöttem van az ágy éjjeli szekrénnyel, melynek egyik fiókját kihúzva kapcsolókat találunk. Innen külön szabályozható a szoba összes világítása és van külön éjszaki lámpa kapcsoló is, ami azt jelenti, hogy a kis szekrény alján van egy lámpa, ha valaki éjszaka felkell a társát ne zavarja, de ne is matasson a sötétben. Okos ötlet még sehol nem láttam.



Ha a íróasztalhoz viszonyítjuk, akkor jobbra mögöttem a speciális bárszekrény és a gardrób, látható és az 1m x 2 m-es beépített TV.A gardróbban az esernyőtől a fürdőköpenyen át a széfig és vasaló deszkától (vasalóval) a zseblámpáig (!?) sok minden megtalálható.



Fürdőszoba: van kád és zuhanyzó is ez utóbbi kb. 2 m2. Kicsit bizarr, hogy a kádból így ki- ill. belátni, de mivel nincs a mellettünk magas épület, ezért kevésbé zavaró. A bekészítés minden igényt kielégít; fogkefe, fogkrém, borotva, habbal, szájvíz, hajkefe (nem közös használatra), varrókészlet, cipőpucoló, hogy csak az extrákat említsem.

A reggeli nagyon jó, de azt kell mondanom, hogy ilyennel már más 4-5*-os szállodában is találkozhatunk. (5-6 fajta gyümölcs, kb. 5 fajta meleg étel, helyszíni készítésű tojások, 7 fajta dzsúsz és még sorolhatnám). Mindenütt mosolygó személyzet, mindig köszönnek, ajtót nyitnak… Talán még egy érdekesség csak szobakártyával működik a lift. Jaj annak aki a 30-on lakik és bent felejti a szobában a kártyát. Még nem láttam, de olvastam, hogy van medence és kondi terem is.

Ennyit a Ritz Carltonról. Lehet, hogy kicsit hosszú és részletes lett, de gondolom nem sokan laktak és fognak lakni egy Ritzben és lehet, hogy érdekli Önöket, hogy „no miért olyan drága ez?”

Legközelebb arról írok miért is vagyok itt, mire hívtak meg.

D-K Ázsia 1. Repülőn

 
Kis hazánk repülőtere eljutott arra a szintre, hogy 2 - 3 várost kivéve közvetlen járattal Európán kívülre sehova sem lehet eljutni. Így először elindultam nyugatra, hogy utána utazhassak keletre. 1,5 óra Frankfurt majd onnan 12 óra Singapore.  Lufthansa géppel utaztam kb. 550-ed magammal. Majdnem teltházas volt a gép, pedig 5 perc differenciával indította a Singapore Airlines is a járatát. Nem volt a legmodernebb gép. Az ülés huzatok és a felszereltsége is hagyott kívánni valót maga után. Pl. A sorok között kb. 10 soronként volt 1 TV. Ennél már a Wizzairnek is modernebben felszerelt gépei vannak, nem is beszélve az olyan típusú gépekről, ahol az előttem lévő ülés hátuljában van beépítve a képernyő ahol kb. 4 filmből, játékból stb. egyéb programból választhatok. A catering az elvártnak megfelelő volt. Először egy ital kínálás, majd mivel este 9-kor indultunk vacsora (2 menüből –német vagy kínai – lehetett választani) majd megérkezés előtt egy reggeli. A mennyiség, minőség, kiszolgálás megütötte a jó színvonalat. Helyi idő szerint ½ 4-kor érkeztem meg Singaporeba, leszállás nélkül. Útlevél ellenőrzés, kisebb várakozás, majd transzfer a szállodába. A gyarmati  időkből megmaradva – mint Angliában, balra hajts forgalom van. A hőmérséklet kb. 30o C fok párás és ködös. Kb. 1,5 napja vagyok itt, de tisztán a napot még nem láttam. A reptérről több sávos autósztráda a központig. A szállodám a belvárosban van a Ritz Carlton *****. Ha hiszik - ha nem engem sem úgy neveltek, fel, hogy Ritz szállodán kívül máshol nem tudtam lehajtani a fejem. Most több mint félszáz évesen jutottam el ebbe a szállodalánc egyik top épületébe. Nem titok a meghívó fél állja a szállásköltségemet. Gondolom ahogy engem is Önöket is érdekli, hogy milyen belülről egy Ritz szálloda. Nos a következő beszámolóm erről fog szólni, saját képekkel.

2010. október 16., szombat

pakolás

Olyan témáról írok ma mely minden utazó problémája: mit és hogyan vigyek magammal egy útra. Vegyük külön az utazási típusokat: Az autós utazással most nem kívánok foglalkozni. Marad a buszos ill. a repülős.

Kezdjük a buszossal. Ha hosszú körútra mennek, arra van nekem egy bevált módszerem. Kettő bőrönd. Nem egy nagy, hanem egy kicsi és egy közepes. A módszer. A kicsi akkora legyen, hogy beleférjen az állandó használati cucc; tisztaságszerek, papucs, pizsama... és 3 nap ruházata. A másik bőröndben a többi ruha és a rendkívüli esetre használatos dolgok (pulóver, esőkabát...) - ugyanis ha ezeket felülre teszem a bőröndben akkor, ha megkérem a gk-t kinyitja a csomagtartót és azonnal magamhoz vehetem. A lényege a dolognak, hogy 3 napig csak a kicsit viszem be a szobába, a nagy marad a busz csomagterében. 3. nap után beviszem mindkettőt, jönnek a cserék. Szennyes be a nagyba a következő napi tiszta + 3 nap ruházata be a kis bőröndbe. Ezt követően ismét csak a kicsit trógerolom. Ennek egy sarkalatos pontja van a hölgyek számára, hogy a 3 nap során csak abból a 3 lehetőségből választhatnak. Utak során elnézem időnként férfi társaimat és a gk-kat pakoláskor. Embertelen nagyságú és súlyú bőröndöket mozgatnak. Az egyedül utazó hölgyekről nem is beszélve.

Repülős út. Az alap, mely a buszos útra is vonatkozik: csak húzós, kerekes bőrönddel utazzanak! Repülős útnál mindenféleképpen legyen valami szalag, jelzés a bőröndön, hogy egyből felismerjük, és más ne keverje össze a sajátjával. Ha italt visznek a bőröndben; én mindig a pulóver ujjába teszem és a bőrönd közepébe. Minden irányból ruhával (!) érintkezzen. (Egzotikus helyre mindig vigyenek magukkal magas alkohol tartalmú italt fertőtlenítés céljából, mármint belső használatra. Én rövid italt szinte soha nem iszom, de pl. most vinni fogok magammal egy üveg Stroh rumot). Tudomásul kell venni, hogy a csomagokat dobálják. Ezért nem javasolt a világos színű, érzékeny anyagú bőrönd. Én a több fakkos (cipzáras) bőrönd híve vagyok. Elkülöníthető a tiszta és a szennyes és az ingeket, nadrágokat is jobb állapotban lehet szállítani. Én az olcsóbb hosszúra kihúzható fogantyújú bőröndök híve vagyok. A sok dobálástól hol a lába, hol a sarka de szinte mindig sérül valami a csomagon. Ha nagyon drága a bőrönd akkor csak vérzik az ember szíve ilyenkor. Nem szeretem a nagy merev bőröndöket sem. Védettebb benne a csomag, de manapság amikor szinte minden légitársaság csökkenti a csomagsúlyhatárt akkor iszonyú nehéz úgy pakolni, hogy a bőrönd maga már 5-6 kg.
Szerintem jól kiveséztem a dolgot. Szívesen hallanám ez Önök tapasztalatát ezzel kapcsolatban is.

2010. október 15., péntek

Ázsia

Ma egy sajnálatos esetről kaptam hírt. Egy törzsutasunk N.M. Üzbegisztánban súlyos balesetet szenvedett.
Kivételesen nem a mi utunkra jelentkeztek. Több mint 10 PROKO-s úton vettek már részt. Velem is voltak min. 4-5 alkalommal. Most Samarkandban valamilyen műemléknél egy lépcsőnél megcsúszott és leesett. Több lépcsőnyit zuhant és súlyosan beverte a fejét. Kórházba szállították, azóta már koponya műtétet is végrehajtottak rajta. Jelenleg lélegeztető gépen van és kómában. Nagyon megrázott a hír.  Egy rossz mozdulat és komoly veszélybe került az élete.
Nem akarok reklámot csinálni a biztosítóknak, de gondolják mi lett volna, ha nincs biztosítása? Én voltam olyan esetnél idegenvezető, hogy a 4 fős család 2 felnőtt tagját elütötte egy városban száguldozó autós. Nem részletezem az esetet, csak azt, hogy bementem velük a kórházba, és hiába volt véres a hölgy feje, addig nem nyúltak hozzá, amíg a szállodából nem hozattuk oda a biztosítási kötvényeket. Igaz utána 2 ágyas gardrobos, fürdőszobás kórtermet kaptak együtt (!!) és maximális ellátásuk volt. Hozzá kell tennem, hogy ez Spanyolország volt nem Üzbegisztán ! Szurkolok neki ! A JÓ ISTEN SEGÍTSEN RAJTA!
  Ma volt 1 órám és átnéztem a hétfőn induló utam anyagát, repjegyeit. Mint a parti fecske annyit fogok repülni. Nagyon tömény lesz, de ha már egyszer elutazok olyan messzire, akkor körbenézem (bár inkább úgy kellene fogalmaznom, hogy körbe szaladom) ezt a területet. Röviden az útiterv: 4 éj Singapore, 1 éj Tajwan, 1 éj Sanghaj, 1 éj Xian, 4 éj Peking, fél nap Hong Kong és ezt követően 10 éj Vietnam 2 éj Laosz, 2 éj Kambodzsa.
Ha sikerül, minden nap írok, és próbálok képet is csatolni a beszámolókhoz. Remélem  sokan fogják figyelemmel kísérni az útinaplómat.

2010. október 12., kedd

Cím és vizsga

Többen kérdezték már miért ez a címe a blogomnak? Egy klasszikustól, Rejtő Jenőtől loptam a cím szófordulatát: Egyik művének címe: „Piszkos Fred közbelép Fülig Jimmy őszinte sajnálatára”. Nos, ebből alakult ki az „Igazgató közbeszól, néhány ember őszinte sajnálatára” cím. Nem akartam szokványos címet. Nézzék meg az útjaink elnevezésénél is szeretem a meghökkentő, figyelemfelkeltő címeket: „Ahol még Ön sem járt”, „Éjféli napsütés”, „Csúcs napok” (mint hegycsúcs és mint csodaszép), „A szomszéd hegye mindig zöldebb”, „Hegyek között, völgyek között” és így tovább.
Ma lement a szóbeli. Őszintén megmondva, sokkal rosszabbat váram. Végül csak az ominózus szlovéniás vizsgázót nem engedtem át. A többiek így-úgy, de teljesítették a  követelményeket legalább a minimális szinten. Két-három kifejezetten értelmes volt közöttük. Az a baj ezeknél a gyerekeknél, hogy még nem tudják mit akarnak. A szülők „tanuljál fiam” biztatása miatt járnak iskolába – tisztelet a kivételnek -, ehhez jön, hogy szeretsz (szeretnél) utazni és egy kicsit beszélsz valamilyen nyelvet, no akkor  végezz el olyan iskolát ami után majd utazási irodában tudsz dolgozni. Elkeserítek minden ilyen tanulót. Nálam nyáron nincs szabadság. Max annyi, hogy 1-1 főt elviszek egy PROKO-s útra, hogy ismerje meg az adott utat. Segíti a megfelelő információátadást eladáskor. A mi nyaralásaink október és április között vannak. Nyáron mi nem utazunk, hanem utaztatunk ! Nagy különbség ! Cégemtől ostorral sem tudnék már senkit elkergetni ingyen study tour-ra Tunéziába. Miért? Mert az 1 hét alatt – nem túlzás -, kb. 60 -70 szállodát néznek meg. Mint a rossz részeg, egyik házból (kocsmából – szállodából) ki a másikba be. Napi 8 – 10 szálloda (néha több). Erről szól az egész hét. Szinte fölösleges fürdőruhát vinni. Jó érthető, mert a meghívó, aki állja a költségeket azt akarja, hogy Ő (!!) profitáljon belőle. Javuljon az eladása. Azonban én tudom a 20. szálloda után hiába jegyzetel, fényképez az ember, minden összefolyik. Megmarad a néhány fantasztikus és a néhány borzalmas szálloda. A fantasztikusba alig tudunk küldeni embert az ára miatt. A tragikusnak meg annyi az előnye, hogy hiába nagyon olcsó (azért olyan az ára) az ügyintéző tudja, hogy na erről mindenféleképpen le kell beszélni az utast.
Befejezésül még egy mondat. A hét végétől már lehet jelentkezni a tavaszi hollandiai utunkra. Tudják ekkor nyílnak a tulipánok. Én nagyon szeretem Hollandiát, de ha kíváncsiak a véleményemre ne nyáron, hanem tavasszal menjenek oda. Keukenhof ekkor van nyitva és az valami csoda. Azt tényleg meg kell nézni!!

2010. október 11., hétfő

vizsga

Holnap ismét vizsgaelnök leszek idegenforgalmi ügyintéző vizsgán. Múlt héten volt az írásbeli és a gyakorlati (ez utóbbi szóban). A 13 vizsgázóból min. 2 nagyon gyenge. Már most látom, hogy szinte biztos, hogy nem tudom átengedni. Önök szerint, aki azt mondja, hogy Luxemburg Németország városa, nem tudja, hogy Brüsszel melyik országban van, és azt se tudja hogy Szlovénia hol található, azzal mit lehet kezdeni? Mondtam is a hölgynek, hagyja ezt az idegenforgalmat, menjen el inkább cukrásznak. Ma este ellenőriztem le az írásbeli vizsgát. Itt is volt érdekes dolog. Volt aki árajánlat készítésénél 4 napos repülős *** szállodai szolgáltatással Amsterdamba kihozott 2.058.655,- Ft-ot /FŐ (!!) Hát ennyiért nem hiszem, hogy kapkodni fognak érte ! A pontos kalkuláció után kb. 150-160 ezer Ft körül kellett volna lenni az árnak. Volt még olyan aki több mint 500 ezret hozott ki. Ez sem lenne kapós. Ilyenkor mondom, nem lehet a szakmát annyira lealacsonyítani, hogy ilyeneket átengedjünk. Ha bemegy az utas az irodába. akkor azt gondolja, hogy szakemberhez megy. Ha erre nem vigyázunk, akkor mindenki interneten és önállóan fogja intézni a dolgait. Mi pedig becsukhatunk. Azt sem fogadom el, hogy majd megtanulja az életben. A vizsga is maga az élet. Meglátom, hogy miként szóbeliznek, de most előzetesen a 13 főből 2-3 főnek úgy érzem komoly megpróbáltatás lesz, hogy meggyőzzenek, hogy az eddigi tragikus produkciójuk véletlen és sokkal többet tudnak. Majd mesélek milyen lett a szóbeli.
Volt még egy érdekes beszélgetésünk ma. Összeültünk 4-en és átbeszéltük, hogy milyen legyen az új honlapunk szerkezete, színhatása. Krisztián kollegám jött az ötlettel, melyet átbeszéltünk, egyeztettünk és ezek alapján készül a 2011-es utakhoz az új szerkezetű honlap. Tudják több szem többet lát. Megújul, remélem, elnyeri az Önök tetszését is. Tényleg, ha valakinek van kedve, olvassa el a vendégkönyvünket a honlapunkon, és örülnénk, ha Önök is írnának bele. Lassan már 150 bejegyzés lesz benne.
Ma elküldte a kiállítás szervező, a meghívó fél, a jövő heti singapore-i szállodám nevét Ritz Carlton. Nem a kulipintyó kategória. Ne feledjék, 1 hét múlva kezdődik beszámolóm távolkeletről. 

2010. október 9., szombat

idegenvezetői megbeszélés

Kicsit elcsúsztam időben, ezért elmaradt a hétközi blogírás is. Elnézést.
Érdekes eseményről számolok be. Ma tartottunk egy idegenvezetői megbeszélést. 12 idegenvezetőnk jött el. Csupán egy meghatározó id. vez nem volt itt, E. Zs. féléves ösztöndíjon van külföldön, ezért nem tudott eljönni. Már a megjelentek száma is sokat mond. Mutatja, hogy fontosnak tartják az idegenvezetők, hogy a PROKO TRAVEL-nek dolgoznak, mi pedig fontosnak tartjuk az ő megbecsülésüket. A téma az elmúlt év értékelése és a jövő év előkészítése volt. Felmerülhet a kérdés, hogy mit készít elő egy id. vez. 8-9 hónappal a nyári utak előtt? Elemeztük az év során felmerült problémákat, hogy lehet ezeket kiküszöbölni, elkerülni. Néhány a legfontosabb témák közül:
-          Hogy tudjuk a transzfereket még jobban összehangolni?
-          Melyik szállás nem volt a szokásos jó színvonalú, melyiket cseréljük le?
-          Kell-e valamelyik napi programot módosítani, hogy még sikeresebb legyen az út?
Átbeszéltünk és egységesítettünk néhány dolgot, hogy azonos színvonalon csinálja minden idegenvezetőnk. Beszéltünk a világörökség útlevél ajándékairól, kiosztásáról, adminisztrálásáról, hogy milyen új ajándékok legyenek jövőre és még jó néhány szakmai dologról.
Jó hangulatú beszélgetésünk kb. 2,5 órát tartott. A találkozót egy közös ebéddel zártuk.
Részemről összegezve a találkozót azt állapítottam meg; minden idegenvezetőnk örül, hogy cégünknél dolgozik és látszott minden hozzászólón, hogy maximálisan jól akarja végezni ezt a munkát. Kicsit magáénak is érzik a céget és ez nagyon jó.
Már szeretném előre jelezni, hogy jövő hétfőn indulok egy távol-keleti szakmai útra. Felsorolok néhány állomást: Singapore, Tajvan, Peking, Hong-Kong, Vietnám, Laosz, Kambodzsa. Viszek laptopot és terveim szerint 1-2 naponta beszámolok az útról. Remélem sok érdekességről, különlegességről tudok majd mesélni Önöknek.