A blog megújulása

Kedves Olvasó!

A blog 6 év és 424 bejegyzés után új köntösbe bújik. Ezentúl az alábbi megújult címen és elérhetőségen követheti a bejegyzéseimet:

Az igazgató távcsöve – avagy a turizmus világa Prónay Gyula szemszögéből

pronaygyula.prokotravel.hu (kattintson)

Remélem figyelmére a megújult helyen is számíthatok!

Üdvözlettel,

Prónay Gyula

Hírek

Az elmúlt időszakban elég nagy hajtásban voltunk. Először is a PROKO nyár - ősz katalógusát kellett elkészítenünk. Október - novemberben kötöttük le a szállásokat, leleveleztük a partnerekkel, szállodákkal. Ezzel nagyságrendben karácsonyig végeztünk. Néhány szállás egyeztetése maradt az idei évre. Ezzel egyidőben mentek a programok átnézése, esetleges módosítása. Amikor befejeződtek a szállás lekötések, akkor ha kellett még a program szövegén módosítottunk egy kicsit. Kerestünk képeket az utakhoz, majd minden ment a grafikai stúdióba. Január elején kezdtük az oldalak szerkesztését. Én személy szerint ültem a grafikussal a gép előtt és raktuk össze az egyes oldalakat. 

Felmerül a kérdés, hogy ezt miért nem adom át valamelyik munkatársamnak? A helyzet az, hogy nagyon kritikus vagyok. Próbáltuk azt a változatot is, de oly sok dologban kellett utána módosítani az oldalakat, mert nekem nem tetszett, hogy rájöttem arra, egyszerűbb ha ott vagyok végig az összeállításnál. 

Ez azt jelentette, hogy reggel 9 - kb. 18 óráig dolgoztunk és így napi 8 - 10 oldalt tudtunk összerakni. Az ember azt gondolná, hogy ha megvannak a szövegek, képek, akkor 10 perc összerakni egy oldalt. Ez igaz, ha az ember nem figyel sok apróságra. Például: nálunk sehol nincs olyan, hogy oldal alján ha éppen oda kerül a következő nap leírásának kezdete, akkor a napi cím után ne legyen min. 2 de inkább 3 sor. Továbbá, egyetlen sor se fejeződjön be úgy, hogy nagy "A" betű (következő mondat első szava) még ott maradjon. Fontos, hogy legyen minden oldalon kép és az sem mindegy, hogy melyik kép legyen az és hova kerüljön az oldalon belül. A grafikusunk mindig figyelt a kép élességére, melyet különböző technikákkal lehet javítani is. Előfordult az is, hogy megváltoztattuk a felhőket, vagy mint pl. a 44. oldalon az alsó képen növeltük a virágok számát. Sorolhatnám még a szerkesztési feladatokat, de nem akarok részletekbe belemenni. Azokkal az oldalakkal volt különösen problémánk, ahol 2 program van egy oldalon. A lényeg; elkészült a katalógus. Kíváncsi vagyok a véleményükre. Aki kért annak postáztunk, de már a partner irodákba is eljuttattuk a prospektusunkat, tehát ha valaki nem kapott, ott is talál belőle, de kérésre küldünk postán is arról nem is beszélve, hogy az interneten a proko weboldalon is megtalálják útjainkat. Sőt ott azt is láthatják, hogy az egyes utakon mennyi hely van még. Szépen megindultak a jelentkezések. Van olyan út melyre már elég csekély számú hely van. 

Biztos indul a Vietnám - Laosz - Kambodzsa utunk március végén. Van még rá 2 helyünk, melyre nagyon várjuk a jelentkezést. Kiváló idegenvezetővel (több éve viszi ezt a programot) megy a csoport.

Most a dicsekedés pár perce következik. Nagyon nagy megtiszteltetés ért. Február 1-én a Turizmus gálán több mint 1000 ember előtt adták át a 2015. évi turisztikai díjakat. Itt adták át nekem a "2015. év legjobb utazási irodása" címet. Több mint 1200 utazási iroda van hazánkban, ezek munkatársainak az össz létszáma biztos, hogy több mint 5000 fő. Ebből döntött úgy a szakmai zsűri, hogy idén erre a címre én vagyok méltó. Varga Mihály éppen külföldön tartózkodott, így az államtitkár úrtól vettem át a megtisztelő oklevelet. A szakmában ennél nagyobb személyi elismerés nincs. 

Nagyon büszke vagyok rá, de el kell ismernem, hogy ez egy PROKO csapatmunka eredménye. A munkatársaim, a PROKO dolgozók, idegenvezetők, családom nélkül ezt nem értem volna el. 

Befejezésül még egy érdekesség. Munkatársaim segítségével új dizájnt kap a blogom. Új címe is lesz, az eddigi Rejtő Jenőre utaló: "Az igazgató közbeszól néhány ember őszinte sajnálatára" cím megváltoztatásra kerül. Hogy mi lesz, arra még ötletelünk, de 1-2 héten belül elkészül az új oldal. Remélem azon is fogják követni beszámolóimat. 

Panama

A kirándulásunk utolsó állomása Panama volt. Gondolom, ha megkérdezném olvasóimat, mit tudnak erről az országról, szerintem a válaszok 95 %-a az  lenne,hogy Panama annyi mint; csatorna a két óceán között. Esetleg 1-2 embernek beugrana még a panama kalap.

Kilátás a szobaablakból a belváros  felé

Megnyugtatom Önöket, hogy az én ismeretem sem volt sokkal több ennél.  Szűk 3 napot töltöttünk ebben az országban. Szerintem arra elég volt, hogy megtekintsük a partnerünk által javasolt programokat, és egy kis bepillantásunk legyen az itteni lehetőségekbe. Valószínűleg bennem van a hiba, de eleinte nagyon csodálkoztam Panama fejlettségén.

A belváros toronyházai

A helyiek szerint egyre több amerikai nyugdíjas jön ide a kellemes klímája és a sokkal olcsóbb megélhetés miatt. Tény az, hogy mindenütt lakóparkokat építenek. A fővárosban a belváros  régi része az UNESCO Világörökségei közé tartozik. Háát… Van nagyon szép része is az óvárosnak, de van még elhanyagolt negyed is. Igaz, most folyik a felújítás.

Az óváros felújított része

Sétáltunk a toronyházak között is és az óvárosban is. Nagyon tetszett a piac, annak is elsősorban a halpiaci része.

A halpiac áruiból ízelítő

Panama átvette 2014-ben a Panama-csatorna irányítását az USA-tól, ugyanis akkor telt le a 99 éves koncesszió, melyet az amerikaiak azért kaptak, mert ők építették meg az útvonalat a 2 óceán között, melybe a franciák „bicskája beletört”. A franciák a szárazföld dombjait le akarták rombolni a tengerszintig, (helyenként több mint 100 m-es magasságot, ott ahol kemény vulkanikus az anyag, nem homok, mint Szueznél), ezzel biztosítva a hajók áthaladását a csatornán. Ezt nem tudták megvalósítani. Igaz, malária, sárgaláz és egyéb járványok is pusztítottak az építők közöt, (közel 30.000 ember halt meg az építés során), de a rászánt pénzek is esetenként más irányba vándoroltak. Nem véletlenül lett egy kifejezés a magyar nyelvben is: „panamáznak”.

Egy tisztességesen megrakott hajó a VÁM ellenőrzésnél

Az amerikaiak katonai irányítással, és annak kellő határozottságával vették át az építést és végezték a munkát, melyet teljesen átformáztak. 3 + 3 zsiliprendszert alakítottak ki. A csatorna 77 km hosszú. Nagyjából középen található egy tó. Ehhez emelik  fel zsilipek által a hajókat, majd a túloldalon 3 szakaszon engedik vissza a tengerszintre őket. A Panama csatorna által kb. 10.000 km-t spórolnak meg a hajók. Nem csoda, hogy kb. 15 millió Ft egy nagyobb teherhajó áthaladási költsége. Egy hajó kb. 18 óra alatt halad át a Csendes-óceántól a Karib-tengerig, ahonnan az Atlanti-óceánba folytathatja útját.

Útban a Panama-csatornán a Csendes óceántól a Karib-tengerig

Egy kb. 8 órás programon vettünk részt egyik nap, amikor is hajóval a Csendes-óceán partjától mentünk majdnem a Gatun-tóig a Panama-csatornán. Háromszor zsilipeltünk felfelé. Érdekes, hogy nem az óceánok, hanem az édesvízi tavak biztosítják a vizet a zsilipelésekhez. Most épül egy új még gazdaságosabb zsiliprendszer.

Záródik a zsilipkapu. Hajónk mellett egy kis jacht.

Mivel rengeteg hajó használja a csatornát, ez bőséges bevételt biztosít az amúgy nem túl nagy országnak. Érthető, hogy komoly gazdasági és kereskedelmi központ alakult itt ki. Panamaváros a régió legfejlettebb fővárosa. Elegáns üzletekkel, rengeteg toronyházzal, felhőkarcolóval.

Hajónk útban a zsilipkamrába. Egy teherhajó és egy irányító hajó már előttünk. 

Számomra nagyon kellemes meglepetés volt a főváros is és a csatorna látványa és szervezettsége. Érdekes volt a csatorna látványa a szárazföld felől is. Arról az oldalról is készítettem felvételt.

Csukódik a zsilipkamra  

Egy napon elmentünk kirándulni a környékbe. Nem volt rossz, de Galapagos és Ecuador után nem adott különleges élményt.

Ilyen a táj a fővárostól 50 km-re

Láttunk egy „állatkertet” melyre inkább azt lehet elmondani, hogy a régió állatait összegyűjtött hely volt mint hagyományos állatkert (majmok, lajhár, madarak, rókák, jaguár…). Kellemes környezetben volt ez a park, de ez nem szokatlan ezen a vidéken. A hőmérséklet egész évben 20 és 30 C között van, igaz gyakoriak az esők.

Jaguár 

Meglátogattunk egy pillangófarmot is, ami aranyos volt. Nem volt túl nagy a pillangóház, de egész sok fajta lepke élt benne.

Ez a lepke ha kitárja szárnyait azok világos kékek, így olyan mint egy bagoly.

Összegezve panamai élményeimet azt kell mondanom, hogy kellemes meglepetés volt. Fejlett, nyugodt kellemes az ország is és a főváros is. A csatornán kívül nem nyújt extrákat, de ha arra járnak, akkor 2 napot megér a megtekintése.  

Ez egy ház kerítése. Majdnem olyan mint otthon Magyarországon :)