Hévíz

Most egy más jellegű dologról írnék. Ez pedig a beutaztatás. Tagja vagyok a MUISZ (Magyar Utazási Irodák Szövetsége) elnökségének, és a beutazó bizottság szervezett egy 2 napos programot Hévízre. Egy kolléganővel ketten képviseltük az elnökséget, és volt 20 utazási irodai munkatárs (magyar), akik a beutazásban (Magyarországra történő utaztatásban) tevékenykednek. 

Hévízet mutatták be nekünk. A többség még nem volt, vagy nagyon rövid időt töltött Hévízen, így sok újdonságot láthattak. 

Hévízen rengeteg szálloda van. Csak egy számot mondok: Magyarországra érkező turisták szállodai vendégéjszakáit tekintve Bp után Hévízen töltötték el a legtöbb éjszakát. Megelőzve Siófokot, Debrecent és még sorolhatnám a városokat. 

Fogadott a polgármester is bennünket. Egy ambiciózus fiatalember, akiben látszik a városért  való tenni akarás.

Bemutattak több szállodát, természetesen a tavat is ki lehetett próbálni, mutattak fogorvosi és egyéb gyógyászati rendelőt. Összegezve elmondható, hogy a világ bármely pontján megállnák a helyüket ezek a létesítmények és orvosi rendelők.

Én  "saját szakállamra", elmentem a Sármelléki Reptérre. Hááát. A terminál kicsi, de semmi baj nincs vele, teljesen jó. Ellenben a környezete, na az nem csak, hogy tragikus, hanem szégyenletes is. Gondolom Önök is láttak már elhanyagolt orosz laktanyát az országban. Nos ez annak is a legrondább kategóriája. Hol romos, hol gazos, hol a fél oldala hiányzik az épületnek, hol csak az ablakai.  Nem akarom ragozni, de amikor a terminálról kilép az ember, kb. 1.5 km-en keresztül  ezt látja, ezen halad át. No ez nagy szégyen. Megérkezik lelkesen Magyarországra a turista, és ez fogadja. A legelhanyagoltabb arab putri is szebb ennél. Végezetül, amikor elutazik, azért még egyszer lesz szerencséje ezt az emlékezetébe vésni. Ha csak ledózerolnák ezeket az épületeket, már jobb volna, mint így, vagy építenének egy olyan utat, mely nem megy keresztül a laktanyán. Nesze neked országmarketing. Bocsánat de ez kikívánkozott belőlem. 

Egyébként Hévíz szép, rendezett, a tó kiváló, javaslom jöjjenek el és nézzék meg. 

Pénzintézeti csődök

Nem teljesen idegenforgalmi témában írom a mai blogomat, de rávetitek arra is, hogy az elmúlt hetek pénzügyi csődjei miként érintenek bennünket, utazási irodákat.

A Buda-Chas és a Quaestor csődje több magyarországi dologra rávilágít, ezekről mondanám el véleményemet.

Nekünk, utazási irodáknak, le kell tennünk olyan összeget, vagy biztosítást kell kötnünk olyan összegre, amilyen összegben mi használjuk az ügyfelek pénzét, mert tulajdonképpen mi egy közbülső tényező vagyunk az egyén és a nyaralóhely között. Mi bevesszük az utas pénzét, és tisztességes haszon mellett kiválasztjuk az utas számára legmegfelelőbb szállásokat, programokat, és igény esetén az utazási eszközöket. Ezeket kiközvetítjük, azaz megszervezzük. Egy ilyen esetben – sokat mondok -, egy család esetén 2 - 400.000 Ft fut át rajtunk. (Természetesen ez lehet több is és kevesebb is, de ez egy felfelé kerekített átlag.) Erre elvárják, hogy olyan biztosítékot tegyünk le, hogy ha csődbe megyünk, akkor az utas a teljes befizetett összegét visszakapja, avagy leutazza. Ezzel egyet is értek. Na de ezzel szemben itt a pénzintézetek esetében szóba sem kerül az, hogy az ügyfelek pénze – ami szerintem milliókra, vagy tízmilliókra tehető – miként térül meg. Szó szerint nem mondják ki, csak utalnak arra, hogy ha szerencséd van, akkor talán kapsz 6 milliót vissza – a Quaestor esetén még lehet, hogy ennyit sem, – és említést sem tesznek arról, hogy mi lesz azzal, aki cégének, avagy saját vagyonának teljes összegét ezeknél a pénzintézeteknél tartotta. Ez lehet több 10 millió is. Ez hogy lehetséges? Amikor árfolyamból vagy nemzetközi helyzetből fakadóan bukik az ember, az sem örömteli, de ha valaki(k) tudatos csalása által és úgy, hogy a felügyeleti szervek megfelelő ellenőrzésének hiánya mellett, az több mint bosszantó. A pénzintézeteknél miért nincs az, hogy ha ők csaltak, loptak, becsapták az ügyfeleket, akkor a pénzüket az ügyfelek visszakaphassák. Szerintem az ügyfelek abba is belemennének, hogy sávosan azaz x millióig 100 %-ot, y millióig 80 %-ot, és így tovább. Miért természetes, hogy emberek több éves (évtizedes) megtakarításaikat bukják el ? Itt még azokra sem gondolok, akik tőzsdéznek, és a nagy haszon miatt kockáztatnak, csak azokra akik egyszerű kamatért berakják a pénzüket az adott pénzintézetbe. Ennél is maximálják a visszafizetendő összeget. Ez miért természetes? Mi utazási irodások adjunk fedezetet a teljes összegre, a bankoknak ez azonban nem kötelező. Miért?

Tuti, hogy ezeknél a pénzintézeteknél is volt mutyizás a felügyeleti szervekkel kapcsolatban. Nem tudom elhinni, hogy ezt másként ilyen volumenben meg lehet csinálni. Itt nem pártokról és politikáról, hanem egy-egy személyről beszélek. Hogy ki(k) ez(ek) ) a személyek, na ezt soha nem fogjuk megtudni. Nekünk utazási irodáknak ez azért is rossz, mert az emberek a megtakarított pénzükből utaznak. Na mármost, ha a megtakarított pénzük (vagy egy része) elveszik, akkor milyen kiadásból csökkentenek? Természetesen a szórakozásból, az extra kiadásból, melybe az utazás is beletartozik. Így érint bennünket is ezeknek a pénzintézeteknek a csődje.

Másodlagosan is sajnálom a dolgot, mert nem tudni, mi lesz a Quaestor cégcsoporthoz tartozó (új nevén – kb 2 hónapja ez a neve) QuaesTour-ral. Vannak nagyon jó szakemberek és kiváló partnereink ezekben az irodákban, hogy csak a miskolci és debreceni irodát említsem, akiknek a további munkájuk, működésük is kérdéses lett. Most az az állásfoglalás, hogy minden változatlanul megy tovább az utazási részlegnél, mivel ez külön kft., de bennem azért vannak kételyek a jövőt illetően. Nem bánnám, ha tévednék és őket nem érintené a csőd.

Befejezésül egy-két aktuális hír cégünkről. Jövő hét végéig van előfoglalási kedvezményünk. A május elsején induló utak közül van még hely az Erdélyre (7 napos út), a Szlovéniára és az Ildi által vezetendő osztrák túrázós programra. Ez utóbbi kettő 4 napos és csak a hétfői napot kell kivenni szabadságként. Szóval tudják: „Ön is megérdemel egy kis pihenést”. Kezdjék ezt már májusban J

Dubai

Dubai. Hogy is foglalhatnám össze egy mondattal ezt a várost. Talán úgy hogy a pénz és a marketing sok mindenre képes.

Dubai nem egy ország, hanem az EAE (Egyesült Arab Emirátusok) egy emirátusa. Összesen 7 db. emirátusból áll az ország . Nem is a legnagyobb és nem is a főváros Dubai, ugyanis mindkettő Abu Dhabi. Minden emirátusnak van emírje, aki irányítja, vezeti az „országrészt” és a 7 emír közös határozatai alapján alakul az EAE külpolitikája.

Látkép Dubaira

Dubai volt az első, arab állam amely a kereskedelem felé nyitott és a vallási dogmákat háttérbe helyezte. Ehhez kellett az olaj is, de olajban nem a leggazdagabb ez a terület a régióban. Sőt… A reptéren vannak képek arról, hogy 20-30-40 – 50 évvel ezelőtt hogy nézett ki az terület, a város. Ők nem restellik, hogy 50 éve rozoga halászkunyhók voltak a város helyén kb. 5.000 lakossal. Büszkék arra, hogy ilyen rövid idő alatt mit értek el. A világ egy része irigykedik, rájuk, másik része csodálja őket, harmadik részük lenézi, mondván nem tudással, hanem pénzzel jutottak el oda ahol most vannak. Valahol mind a három véleményben van igazság.

Ami tény, piszok sok pénzt ölnek bele és fantasztikus – szerintem a világban a legjobb – a marketingjük. A város érdekes, de nem mondom azt, hogy páratlan a látvány. Amerikában kb. 10 hanem több hasonló adottságokkal, épületekkel, belvárossal rendelkező város van, csak Dubai jobban van „eladva”.

Burj Dubai

Van a „Vitorlás szálloda” – Burj Dubai. Szép, érdekes a belső átrium része valóban egyedülálló, de bármely amerikai városban fel tudták volna építeni az épületet. A Pálma- sziget vagy a World, megint csak egy fantasztikus marketingfogás. 

Pálma-sziget

Hollandiában folyamatosan ezt csinálják: foglalják vissza a területet a tengertől. Töltik fel, csak ott a teljes területet, amelyet körbezártak feltöltik, itt pedig a terület feltöltés oly módon történt, hogy annak a látványa egy pálma illetve egy Földtérkép. A Burj Kalifa a világ legmagasabb épülete az OK a maga több mint 800 m-ével. Ez tényleg egyedi. Jó tervezés és PÉNZ. A síelős szálloda az csak marketing megint. Én voltam ott – igaz nem a mostani utamon -, nem egy nagy kaland. Kb. 150 m hosszú a sípálya. Annyi az egész, hogy kialakítottak egy kb. 30 m átmérőjű csőben kis lejtéssel egy területet, melyet fantasztikusan körbeszigeteltek. Különböző erős légkondicionálókkal lehűtötték a „csövet” és mint a sípályákon, vízből készített hóágyúkkal, mesterséges havat készítettek. Ennyi. Üveggel egy részét körbevették, hogy a „jónép” tudjon csodálkozni.

A sípálya kívülről

A városban sétálva nem látszik a nagy gazdagság. Kezdve ott, hogy az itt élő emberek 70 %-a indiai, pakisztáni, aki az építkezésen dolgozik. Nagyon egyszerű házacskákban laknak lepusztult buszokkal szállítják őket az építkezésekhez. Ehhez a szegény réteghez megfelelő az üzletek 60 %-a. Fantasztikus méretű és a legjobb márkákkal ellátott bevásárló központok is vannak, de számunkra szinte megfizethetetlenek árakkal. Azaz természetesen minden megfizethető, de egy átlag magyar ember nem ad érte annyit. Mondok konkrétumot. Akartam venni egy zakót magamnak. Na akkor nézzük mi a felhozatal. El voltam ájulva, jó anyag, modern elegáns fazon, jól is áll. Nézem az árát (helyi dinárban van kiírva – csak abban lehet fizetni is, vagy kártyával), számolom, és mondom magamban, ej de rosszul számolok fejben, elő a telefont és annak a számolójában pontosítom. Ekkor realizálom: nem, igenis jól számoltam a zakók nem 13-14.000 Ft-ok, hanem 130 – 140.000 Ft-ok. Na azért annyira nem hiányzik, hogy legyen egy 10. zakóm.

Egy a sok bevásárlóközpontból

Összességében elmondható, hogy a gigantikus – és kb. 500 m-ként megtalálható – bevásárló központokban (melyből egy kb. 4 x akkora, mint a West End City Center) az árak nem a magyar pénztárcának vannak kitalálva. Hogy miként lehet ezt a rengeteg bevásárló központot, üzletet fenntartani, na azt nem tudom, de gondolom csak megéri nekik.

Most jön az érdekesség. Ha az ember nem a bevásárló központokban a „márkajelzést” vásárolja meg, akkor egész jó áron is tud vásárolni a souk-okban (bazárokban). Ezek legismertebbje az arany souk. Fantasztikus árudömping, csak 18 karátos arannyal. A termékek 50 %-a a magyar embernek túl „sok”. Túl díszített, túl hivalkodó. Ez az arab ill. az orosz nőknek van kitalálva, de természetesen vannak nagyon elegáns és megfizethető termékek is. Úgy képzeljék el, mint pl. a Hősök tere akkora területen van kb. 200 ékszerbolt. Egymás mellett, itt csak ilyen bolt van. Egy-egy bolt területe kb. 10-15 m². Itt csak eladás folyik és nincs gyártás. Tuti, hogy ez nem mind különböző tulajé, hanem egy-egy ékszerésznek, elszórtan van 3-4 (vagy több üzlete). A termékek alaposabb tanulmányozása során ez látható is. (Ismétlődnek a fazonok, modellek).

Ezekre mondom, hogy nem a magyar ízlésnek megfelelőek

Érdekes a souk-kokban történő vásárlás. Kicsit intim dolog, de megosztom önökkel. Akartam venni magamnak egy pár bokszeralsót. Nézem az egyik üzletben kb. 1500 Ft-volt, de nem tetszett a fazon, a másikban 1700. Mondom ez fazonilag jó, de próbálok alkudni, nem enged, na jó, akkor menjünk tovább. El is felejtem a nézelődés közben, egyszer csak, pár utcával feljebb – egy kis mellékutcában – ismét látom, hogy ilyen jellegű termékeket árulhatnak, de egy koszos üveg a „kirakat”. Bemegyek, kérdezem a terméket. A csávó kicsit furcsán néz rám, de azért mutat egy bokszer alsót. Kifejezetten jó fazon és anyag. Kérdezem az árát. Mondja, hogy 2400 Ft-nak megfelelő. Mondom, hogy ez baromira sok, amott csak 1300 Ft volt. Erre ő, hogy lehet, de nála nem tízesével, hanem tizenkettesével van csomagolva. Hogy-hogy? Hát hogy ő nem 10-t hanem 12-t ad egy csomagban. Mondom nekem 3-4 db kell. Erre ő sajnos ő nagykeres és csak nagy kiszerelésben árul. Egy szó mint 100 ami 200 m-rel arrébb volt 1,5 db áráért 12 db-t vettem. (Pár hétig elég lesz – gondolom- ez a mennyiség nekem). Ez egyébként több termékre is igaz.

Egy átlagos utca Dubaiban

Összegezve; különleges ország (emírátus) Dubai. Egyszer mindenképpen nézzék meg, de ott sem minden csillogó- villogó.  

Még egy megjegyzés. Ezen a napon a hajón felejtettem a fényképezőgépemet. Ezek a képek nem saját felvételek. Elnézésüket kérem érte. (Szerintem ezek sem rossz felvételek, bár nem érik el az én felvételeim színvonalát,  :) igaz?

Burj Khalifa a világ legmagasabb épülete