Kanada összefoglaló

Kanada nyugati része a magyar emberek többségének elérhetetlennek tűnő ismeretlen terület. Nagyon kevés iroda szervez ide utat. Én mindig szeretek olyan területek felé is orientálódni, amely nem minden utazási katalógusban köszön vissza. (Vegyesen teszek fel képeket az útról).

 

Egy átlagos táj a Rocky Mountain-ben

Nagyon örültem, hogy volt lehetőségem ezt a területet is feltérképezni. Csinálok majd belőle ajánlatot az biztos. Azt még nem tudom, hogy csoportosat, vagy személyautósat. Most azonban az érdekességekről írnék.

 

Egy szurdokba tekintek le

Szállások: a *** szállások színvonala teljesen európai szintű. Sőt aludtam városok mellett erdős területeken kialakított szállásokon is és ezek is tökéletesen megfeleltek. A berendezésük az amerikai standardnak megfelelő, azaz két nagyobb ágy (kb. 130 cm-es). Ami érdekesség, hogy a fürdőszobában a kisebb méretű kád (tusolóval) és a wc található. Előtte a szobával azonos légtérben van a mosdó.

 

Ilyen busszal viszik a gleccsere a turistákat

A természeti látványosságok csodálatosak voltak. Utazás szempontjából talán a június közepe - vége a legideálisabb: Miért? Mert akkor még sok hó van a hegycsúcsokon, bővizűek a vízesések, de már nincsenek befagyva a tavak és minden hegyi út járható. Most volt lezárt útszakasz és befagyott tó is még. Sok vízesés és különleges szurdok található itt, nem beszélve a 2500-3200 m közötti csúcsokról, ezért lényeges, hogy mikor utazik az ember.

Panoráma kép

Vancouveren kívül a többi település városnézés szempontjából nulla. Hangulatosak a hegyi kisvárosok, jót lehet bennük sétálni, ajándéktárgyakat vásárolni, de egyébként felejthetőek. Calgary ha arra jár az ember egy szűk napot megér, de többet nem. Seattle megtekintése - mely már USA-, nehéz kérdés. Nekem nagyon tetszett, de plusz 2 nap, ha Kanada az uticél. Nem tudom eldönteni, hogy javasoljam-e vagy ne.

Vancouver látkép felhőben

Árak: éttermekben átlagban 30 CAD (kb. annyi mint az USD) körül vannak a főételek. Elegánsakban kicsit több olcsóbbakban kicsit kevesebb. Nagyon sok a gyorsétkezde, ahol 15 -20 CAD-ért már jól lehet lakni. A szállások árait nem tudom, mert a partnerutazási iroda fizette, intézte.

Kanada tér innen indulnak Alaszkába az óceánjárók

Emberek; nagyon kedvesek és segítőkészek. Mindenhol angolul és franciául van minden kiírva, de angol a beszélt nyelv.

Egy büszke kecske

Állatok: rengeteg állatot láttam. Nem tudom azért mert szerencsém volt, vagy ez általános, de medvét, prérifarkast, jávorszarvast, őzeket (nagyobbak mint az otthoniak), rénszarvast, hegyi kecskét, és sok-sok madarat is volt szerencsém látni.

Közelről csak kocsiból láttam - nem nagyon bántam

Összegezve; szerencsém volt az időjárással, mert ha sokat esett volna az eső és felhős lett volna az időjárás, ami itt nem lett volna szokatlan, akkor sokkal kevesebb élménnyel gazdagodtam volna, de így életem egyik legváltozatosabb tanulmányútján vettem részt. Csodálatos élményekkel gazdagodva értem haza. Ilyenkor különösen örülök, hogy ilyen a munkám…

Egy szép vadkacsás látképpel búcsúzunk Kanadától

Calgary

Elhagytuk Banff-et és Calgary felé vettük az irányt. Számomra meglepő volt, Calgary mely téli olimpiát rendezett nem is olyan rég, milyen sík vidéken fekszik. Semmivel sem dombosabb, mint Szeged. Igaz a Sziklás-hegység kezdete kb. 130 km-re van a várostól. Ettől függetlenül a sísánc a város bejáratánál egy mesterséges dombon lett kialakítva.

 

Az olimpiai sísánc

 

Az idegenvezetőm elvitt a szállodáig, mely teljesen a városközpontban van és utána elköszöntünk egymástól. Ő ment vissza Vancouverbe.

Én bechekkoltam, a szállodába, majd elmentem a város szélén lévő skanzenbe taxival. Nagyon érdekes volt. A kanadai családok házait, berendezési tárgyait lehetett megtekinteni, egy elég nagy területen.

Utca részlet a skanzenben

 

Nagyon jó volt, hogy szinte minden házban volt valaki, aki bemutatta az épület jellegét, berendezési tárgyait. Több mint 3 órát töltöttem ott.

 

XX. sz eleji lakásbelső Kanadában

 

Visszaérve Calgaryba, gyalog sétáltam a központban. Van itt is egy nagy torony a városközpontban, de nekem olyan csúnyának tűnt, hogy nem mentem fel  rá. Olyan szempontból nagyon érdekes volt a város, hogy a központ 7 után – pedig teljesen világos volt 10 óráig – kihalt volt.

 

Calgary belvárosi utcarészlet függőjárdával

 

Az áruházak többsége 7-kor zár. Nem tudok mondani olyan magyar nagyvárost, amely annyira kihalt lenne 8 után, mint Calgary. Délután, amikor jöttünk be, nyüzsgött a város. A tájékoztatókban azt írják, hogy az utcák fölött található fedett járdákon a legjobb megtekinteni a várost. Ez biztos igaz, de 8-kor minden feljárót lezárnak, és nem tudsz rajta közlekedni. Én pedig nézelődtem az utcákon és mire fel akartam menni, már nem tudtam. No mindegy, így jártam.

Háttérben a Calgary tower tornya

Ami számomra nagyon érdekes volt, hogy napközben rengeteg, de szó szerint rengeteg ember futott a parkokban és a város központja közelében lévő folyóparton. Én még nem láttam sehol ennyi sportoló embert. Minden korosztály és minden „súlycsoport”. (Itt is jellemző az az amerikai puhány kövérség, de kevesebb embernél láttam ezt itt Kanadában, mint Amerikában. )

Calgary városháza

Egyébként szép a belváros, vannak még a XX. század elején épült homokkő épületek. (Volt egy nagy tűzvész és utána csak homokkőből lehetett építeni kb. 1930-ig), és ezeket körbefonják az üvegből készült toronyházak. Szóval szép, de emberek nélkül nem adja meg ezt a hatást, hogy az ember tényleg élvezze.

Toronyházak előtt régi homokkő ház

 

Jaj még egy érdekesség. Láttam egy magyar éttermet. Bementem beszélni a tulajokkal, akik mondták, hogy ma mennyi magyar jött be hozzájuk. Biztos azért, mert Calgaryban játszott a Kormorán együttes és sokan átjöttek meghallgatni őket. Mondtam, hogy én a 2 hét alatt nem találkoztam magyarokkal (turistával sem) itt Kanadában.

Épülő toronyház Calgaryban esti szürkületben

 

Holnap kora délután irány a repülőtér és amsterdami átszállással jövök haza. Még egy összefoglaló blogot írok Kanadáról, de ez lehet, hogy csak a hétvégén lesz, mert sok az elmaradásom a munkában.

Banff

Most két napot foglalok össze. Vasárnap reggel felhős időre ébredtem, de nem esett. Elmentem a szálloda mellett levő Sunwapta Falls vízeséséhez. Kifejezetten látványos volt. Kanadára az a jellemző, hogy a vízeséseket, szurdokokat felülről mutatják be. Ritkán alakítanak ki olyan gyalogösvényt, ami a vízesés vonalában van.

 

Sunwapta Falls

Elhagyva a Jasper régiót a Banff Nemzeti Parkba mentünk át. Részben azonos útvonalon mentünk D-i irányba,mint ahogy északnak mentünk. Az idegenvezetőm figyelt arra, hogy azért legyen másfajta látványosság is, mint ami idefelé volt. Megálltunk egy gleccsernél és még egy vízesésnél, ez a Tangle folyó zuhataga volt.  

 

Tangle vízesés

Lake Luisnál rendesen el kezdett esni.

Útközben egy szarvas keresztezte utunkat. Nem mondom, hogy idegesen sétált át az úttesten.

 

Az útonálló

A következő látványosság Kootenay Nemzeti Park kezdeténél volt. Egy tábla mutatta, hogy itt van Kanada vízválasztó vonala. Magyarul a Sziklás-hegység „teteje”. A táblától nyugatra lévő folyók a Csendes-óceánba, a keletre lévők az Atlanti-óceánba ömlenek.

A vízválasztót jelző tábla

Ezen a napon is találkoztunk fekete medvével. Nem hazudok, kb. 5 m-re volt az autónktól. Abszolút nem foglalkozott velünk, ette az út mellett lévő virágokat.

 

Az egyik kanadai mackó

A nap utolsó programja a Banff Nemzeti Parkban lévő Johnston Szurdok és vízeséses. Ez kifejezetten kiépített, kb. 3 km-es turistaút mentén és végénél van. A 6 km-t kb. 2 óra alatt tettük meg, de megérte.

 

Johnston kanyon egyik vízesése

Szállásom Banffban van. Ez egy tipikus hegyi turista falu. Nagyon hasonlít az osztrák síterepek mentén lévő kis városkákhoz.

 

Banff főutca

Tegnap az utolsó Sziklás-hegységben eltöltött napon a város körül kirándultunk. Természetesen ma is láttunk állatokat. Ezek közül a hegyi kecske volt a legérdekesebb.

 

A kecske nem a pirosban lévő, hanem baloldalt

Voltunk több szép kilátóhelyen, ezek egyikének képét mellékelem.

Banff környéke sem csúnya...

Összességében itt alacsonyabbak a hegyek Banff környékén mint Jaspernél. Itt többségében 1500 – 2200 m közöttiek. A kiépítettség és a népszerűség Banffnál a legjobb az összes nemzeti park közül.

A mai napra is volt sok őz, mókus..., de a legérdekesebb egy prérifarkas volt kb. 60 m-ről.

A prérifarkas tisztes távolból

Ma irány Calgary és holnap délután repülök haza. Természetesen Calgaryról írok beszámolót, és össze is foglalom a kanadai tapasztalataimat.

Állati nap

Tegnap „állati” nap volt. Azért mondom ezt, mert kifejezetten sok állatot láttunk. Természetesen a természeti látványosságok is szerepeltek a programban, de melléje szerencsénk volt az állatokkal is.

A nap során 3 alkalommal is láttunk fekete medvét. reggel, kora délután és este. 

Fekete medve

Mindhárom alkalommal az út mellett eszegette a virágokat és a zöldet. Az estit kb. 5 percig követtük autóval, amikor evett és sétált az út mellett. Kocsiban ültünk, de a távolság nem volt 10 m sem köztünk. Ő abszolút, nem foglalkozott velünk. 5 perc után besétált az erdőbe.

Azért más látvány is volt

Láttunk jávorszarvas párt. Az idegenvezetőm azt mondta, hogy ő kb. 5 éve nem látott. Igaz ez a fák közt nehezen kivehető helyen volt (úgy vettük észre, hogy több autó állt az út mellett és fényképeztek).

A leselkedő

Jasperben szinte a városban az út mellett sétált karibut (ez olyan mint a rénszarvas) és három nőstényszarvast.

A legelésző karibu

Most voltunk legészakabbra, de kifejezetten kellemes időnk volt. Egyszer szemerkélt egy kicsit az eső, de azonkívül jó idő volt, többször sütött a nap.

Maligne-kanyonban és a Maligne-tónál több időt töltöttünk el, mert nagyon látványos volt. A kanyont érdekes módon a tetejéről lepillantva jártuk körbe. Kb. 1 km-es nagyon keskeny szurdok volt. 

Myligne Lake (tó)

Ez Kanada legmélyebb szurdoka kb. 50 m mély volt. Sajnos a fotók nem adják vissza a látványt, mert a keskeny sötét kanyonba fényképezve szinte semmit sem látni.

Maligne szurdok

Ma elhagyjuk a legészakibb területet a Jasper NP-ot és megyünk az utolsó nemzeti parkba a Banf NP-ba. Itt alszunk 2 éjszakát, majd Calgary érintéséve fogok hazautazni. Mára esős időt mondott a meteorológia. Jelenleg felhős, de nem lóg az eső lába. Remélem itt is tévednek néha.

Jasper

Szavak-szavak. Sokszor mondjuk az életben, hogy nehéz szavakkal kifejezni gondolatainkat, érzéseinket. Nem tudjuk tökéletesen megfogalmazni, ha valami öröm ér bennünket, ha valakit nagyon szeretünk, mert a szó sokszor kevés ehhez. Ugyanilyen bajban vagyok most én is. Hogyan fogalmazzam meg azt a fantasztikus látványt, amiben tegnap volt részem. Az ember különböző jelzőket, fokozó szavakat tud használni, de itt minden kevés. Kezdve azzal, amit mindannyian tudunk, hogy amit a szem befogad és lát, azt semmilyen kép, video nem ad vissza. Ettől függetlenül képekkel próbálom megosztani azokat az élményeket, amiket itt átéltem, átélek. (A képre kattintva felnagyítható a felvétel).

Útközben a táj

Tegnap elhagytam a Yoho Nemzeti Parkot és először a Banf NP-ot majd pedig a Jasper NP-ot érintettem. Azért nem azt írom, hogy tekintettem meg, mert ma még a Jasperben nézelődünk és itt is alszunk. Holnap pedig Banfba megyünk vissza és ott folytatjuk Nyugat-Kanada megtekintését.

A Sziklás-hegység

Mindenki tudja, hogy ilyen programhoz elengedhetetlen a jó idő. Mi folyamatosan futunk az eső elől. Ahol mostanában voltam, ott mindenütt már esik. Ide állítólag vasárnapra ér az eső. Remélem, addig a látványosságok nagy részét még fogja tudni mutatni az idegenvezetőm.

Ilyen idő, ilyen látvány

Tegnap az első hatalmas élmény az volt, hogy útközben, a hegyoldalban útitársam „kiszúrt”egy fekete medvét. kb. 300 m-re volt. Természetesen megálltunk és készítettem több fotót. Errefelé nem ritka a medve. Két fajtája van; a gyakoribb, kisebb termetű fekete medve és a nagyobb grizzly.

A fekete maci

Látványosságok tekintetében először Lake Luist tekintettem meg. Nagyon meglepődtem, hogy még szinte teljesen be van fagyva a tó. Idegenvezetőm mondta, hogy ez természetes, mivel 1800 m magasan vagyunk és még május van. Nagyon szép volt, de ha a kékes-zöld tóban tükröződött volna a hegy látványa még érdekesebb lett volna. A tó azon oldalára, ahonnan készítettem a felvételeket épült egy ***** monumentális Fairmont szálloda. A közelben nincs is másik szálloda. (Hát volt összeköttetésük, hogy ezt meg tudták építeni, igaz több mint 100 éve épült a szálloda első része.)

Lake Luis

Továbbhaladva több tónál álltunk meg és készítettem felvételeket. Ezek egy részét már a beszámolóm elejére behelyeztem. Nagyon nagy szerencsém volt az időjárással. A hőmérséklet 9 -14 ^o C fok között mozgott, de a Nap sugarai olyan erősen tűztek, hogy kifejezetten meleg volt.Lake Luis után a Bow Lake következett, mely szintén be volt fagyva. A mögötte lévő hegy több mint 3000 m-es.

Bow Lake

A Peyto Lake megtekintéséhez havon kellett begyalogolni kb. 15 percet, de a látvány kárpótolt. A távolban 3-3500 m-es csúcsok vonulata. Az út amelyen mentünk egy völgyben van. Így körös-körül 2500 – 3500 m-es hófödte csúcsok. Na ezt nem lehet képekben visszaadni.

Peyton Láke és a környező hegyek

A Mistaya Lake végre nem volt befagyva.

Amikor látszik a tókéksége még szebb a látvány

A Glacier Lake tópartra egész le lehetett menni. Minden csupa hó és mégis meleg volt és mögöttem a gleccser. Leírhatatlan.  

Glacier Lake

A Icefield Parknál 2000 m felett ment az út, ezért voltak oly közel a gleccserek.

Icefield Parkban a gleccser

A Sanwapta Falls (vízesés) mellett volt a szállás. A vízesést este már nem néztük meg, az mára marad.