2012. március 27., kedd

Elmélkedés a gyógyidegenforgalomról

Minden évben pár napot Hévízen töltök. Kapok néhány kezelést, úszok. Szóval karbantartás. Tudják így harminc felett (!!??) az embernek magára is jobban kell figyelnie.
Szóval Hévízen töltök pár napot és nézem Magyarország legfelkapottabb gyógyüdülőhelyét. Mennyire el vagyunk maradva ebben is a világtól az egyszerűen megdöbbentő. A településen, a tavon az emberek min. 50 %-a külföldi. Ebben is nagy változás van. Eddig a németek vitték a prímet, most már min. 50-50%-ban az oroszok és a németek. Beszélgettem itteni szolgáltatókkal. Az orosz nagyon furcsa. Sokat költ, de még nincs utazási kultúrája. Mit értek ez alatt? Nem találja meg az érdekességeket, különlegességeket. Ahova elviszik, amit megmutatnak neki azt veszi, de nem önálló. Mondok egy példát. Egregy Hévíztől kb. 2 km-re lévő hegyi kiránduló hely. Borozóval, éttermekkel, szép kilátással a szőlő lugasokra és a környékre. Itt sok németet látni, de nincs orosz. Ő nem érez késztetést, hogy barangoljunk, fedezzük fel a környéket.
Térjünk vissza Hévízre. A fürdőre nagyon sokat költöttek.

Sokat fejlődött, de még messze van a világszínvonaltól. A tóközepén lévő nem olyan régen elkészült fedett fürdőrésznél a csövek az épület alatt és a víz felszín között lógnak. Eddig nincs is baj, mivel hol lenne, de a víz és a cső közt gusztustalan vastag szürke-sárga csíkos vastag fólia lóg. Nem vagyok szakember, de nem igaz, hogy nem lehet más megoldást csinálni. Ha a vendég a hűvös időben a fedett részen úszik akkor ez van a feje felett.
A tó kézepén lévő fedett rész

Ha valaki volt már Hévízen, akkor tudja, hogy miről beszélek. Vannak ajánlott wellness szolgáltatások 8.800 - 22.000 Ft között. Őszinte vagyok nem próbáltam ki. Emlékeznek a Márkus foteles humoreszkjére "Mi kerül ebben ... Ft-ba". Na ezt kérdezem én is. Ami jó: csináltak egy sókabint. Igaz ezt bent szinte sehol nem propagálják (ingyenes), bezzeg a wellnesst óránként bemondják.
Továbbá a város. A gyógyidegenforgalomnak az a fontos ismérve, hogy a vendég hosszabb ideig tartózkodik az adott helyen. Szakmailag ezt szoktuk elsődlegesen kiemelni. Amíg egy városlátogatás 2-4 napos, a gyógyidegenforgalom min. 10 - 20 napos. Ez jó lenne, olyan szempontból, hogy hosszabb ideig költ a turista kis hazánkban, de kérdem én itt Hévízen mire? Ha a szállodában étkezik akkor esetleg vesz egy-két kevésbé fontos dolgot (mint amit mi is csinálunk külföldi útjaink során), de egyébként semmi sincs a városban. Van egy mozi és kész. Szépen megcsinálták azt a kicsi központot, de sokat mondok 20 perc alatt teljesen, oda-vissza, körbe lehet járni. Mit csinál itt a vendég? Ha a szálloda maga nem szervez programot, pl. kirándulásokat, akkor megöli az unalom. Jó, lehet erre mondani, hogy pihenjen a kezelések közt, de ez csak a problémák eltussolása. Ne felejtsük el mi a tengerparti városokkal akarunk versenyezni. Mondván, hogy ne a tengerpartra menjen, hanem jöjjön hozzánk. Most gondoljanak vissza egy tengerparti nyaralásukra, hogy mennyi lehetőséget adott az a városka és mit tudunk mi nyújtani nekik. No itt a probléma.
összegezve a véleményemet. Nem elegendő szép szállodákat építeni (Hál'Isten egyre több van hazánkban belőle), hanem szórakoztató programokkal, élményekkel kell ellátni a vendégeket, mert így komplexen tudjuk őket vissza(el)csábítani Magyarországra.
Befejezésül még egy gondolat. A web oldalon hallható és látható az első hangos-képes útajánlásunk. Én beszélek a holland utunkról. Ilyet fogunk csinálni minden úthoz. Az utak többségét az az idegenvezető fogja bemutatni, aki az adott utat kíséri. Kíváncsi vagyok - nyugodtan kritikus - véleményükre. Hogy módosítsuk, hogy változtassuk ezt a fajta bemutatást?

2012. március 19., hétfő

Kongresszus 3,

Mivel lassan befejeződnek az utazással kapcsolatos kiállítások (Miskolcon és Szolnokon lesz még később) ezért visszatérek a kongresszus témához. Akit érdekel a téma, a februári bejegyzéseknél megtalálja az első két részt.
Beszéltem (írtam) az előkészítésről. Most szólok a lebonyolításról. Ennek egyik érdekes és nehéz feladata a kulturális program megszervezése. Minden több napos kongresszus esetén esténként kulturális programot kell szervezni. Ez általában vacsorával van egybekötve. A program helye és jellege a kongresszus "büdzséje" szerint változik. Általában el szoktuk vinni ezt a kongresszus helyszínéről más városba, vagy másik épületbe a résztvevőket. Ha egri vagy pécsi a kongresszus, akkor általában valami boros programmal kapcsolják össze a szervezők. Mi a legutóbbi pesti kongresszusunknál pl. dunai hajózásos, városnézéses zenés vacsorát szerveztünk a részvevőknek, de volt már színházi műsoros előadás, múzeumi zenés fogadás és még sorolhatnám a példákat. Fontos, hogy a helyszínhez - mármint a városhoz -, illeszkedjen a program stílusa,jellege, helyszíne.
Van még egy érdekes fogalom a kongresszusok esetén ez pedig a "hölgy program" . Mit is jelent ez?  Napközben amikor a férjek üléseznek, akkor a kíséretükben lévő hölgyeknek a szervezők szoktak külön programot ajánlani. Ennek egy része mindig városnézés vagy valami kulturális program, de a végén vagy egy cukrászdás program vagy egy vásárlási program szokott a zárása lenni.
A kongresszus befejezése után van a gazdasági lezárás, értékelés. Ha jól gazdálkodott a szervező, akkor a végén marad a kasszában. A kongresszus résztvevői fizetnek regisztrációs díjat és különböző támogató még segíti a kongresszus sikeres lebonyolítását. Ezekből jön össze a bevétel. A kiadás fő elemeit itt ill. az előző blogjaimban már elemeztem. Az szokott lenni az általános, hogy a szervezők megállapodnak egy tisztességes jutalékkal (ált. a bevétel 10 -15 %) a megrendelővel és azt leszámlázzák a megrendelő felé. A többi megmaradó összeget - mi legalábbis - átadjuk a megrendelőnek, befizetjük pl. az alapítványukban.
Nem lehet ezzel a 10 - 15 %-kal nagyot szakítani, de tudják aki a kicsit nem becsüli...
Ezenkívül a kongresszusnak van egy gazdaságot segítő hatása is. Itt a helyi vállalkozók cégébe kerül a pénz, nem külföldi szállodásoknak fizetjük ki. Ezét is jó a kongresszus az idegenforgalmi ágazatnak.
Tegnap sikeresen hazaért a 2012-es katalógusunk 1. utja Prágából. Következik az ápr. 15-én induló Hollandia. Még kb. 6 hely van rá. Már nálunk otthon is kezdenek nyílni a tulipánok. (Természetesen holland virághagymák). Hollandiában 1 hónap múlva biztos, hogy szédületes mennyiségben lesznek már a parkokban, és főként Keukenhofban.
Legközelebb egy új témáról írok. Mi lesz az? Ötletem már van, de még lehet, hogy változtatok rajta, ezért most nem írom le előre.

2012. március 11., vasárnap

ITB Berlin

Most még folytatom a kiállításokról elkezdett eszmefuttatásomat. A téma az ITB Berlin. Az ITB a Nemzetközi Turisztikai Börzét jelenti.
 
Ez idén már úgy hirdették magukat, hogy a világ legnagyobb utazási kiállítása. Ez nem túlzás. Kb. 160 ország (!!!) több mint 10.000 kiállítója vesz ezen részt. Ha megkérném Önöket hogy soroljanak fel 160 országot, hát nem lenne egyszerű feladat. Rengetek kis sziget (Antillák vagy csendes-óceáni) állít ki önállóan. Ezért ilyen nagy a szám. Érdekesség: Kiállított például a Koreai NDK. Miért? Nem tudom. Oda turistát úgysem engednek be.
Irodánkból négyen mentünk ki. Kocsival. Útközben megálltunk Drezdában.
Drezda
Megnéztük a volt Világörökségi részt (ugye hallották, hogy ők a másodikok (Omán -volt az első mert olajmezőt létesített egy természetvédelmi Világörökségi területen), akiktől elvették a Világörökség címet). Egyébként Drezdától azért vették el, mert a védett szakaszra egy 4 sávos autópályahidat emeltek. (A Világörökség megjelölés úgy volt, hogy Drezda óvárosa és az Elba part.)
Sétáltunk az óvárosban. Teljes rendben van és szép ez a rész. Annak idején itt voltunk Ildivel nászúton. Rengeteget fejlődött a város. 7 éve fejezték be (6 évig tartott) a sokáig háborús mementóként megőrzött lebombázott templom felújítása. Estére értünk Berlinbe.
Következő 2 nap kiállítás 10 - 18-ig. Itt mint említettem az előző bejegyzésemnél, mi jártuk a standokat és tárgyaltunk partnerekkel. Négyen előre egyeztetett rendszerben, de külön-külön mentünk. Néhány ország akikkel tárgyaltam (Brazília, Costa-Rica, USA, Seychelles-szigetek, India, Maldiv-szigetek, Montenegro, Macedónia, Norvégia, Törökország,..
Érdekes volt, hogy amikor a thaiföldi standnál voltam, akkor látogatta meg a thaiföldi hercegnő az ITB thaiföldi standját.
A thaiföldi hercegnő az ITB-n
Beült az egyik kiállítóhoz és szószerint térden csúszva vitte oda neki a cég tulajdonosa az ajándékát. Első este bementünk egy kis berlini városnézésre.
Berlin
Második eset meghívott az indiai partner egy fogadásukra, de már olyan fáradtak voltunk, hogy inkább lemondtuk és visszamentünk a szállodába, végiggondolva azt is, hogy másnap 1050 km állt még előttünk a hazaúton. 
Megnéztünk a magyar standot is. Sőt tárgyaltam is a Turizmus zrt egyik munkatársával. A magyar stand a víz mint látványosság téma köré épült. Összességében nem nézett ki rosszul, de mint kiállítói helyszín piszok rossz helyen volt. Úgy képzeljék el, hogy kb. 40 kézilabda pálya méretű terem van az ITB-n. Az ember ezt nem tudja  normálisan végigjárni. Fontos, hogy milyen országok, kiállítok vannak a közelben. Mi egy "zsákutcában" (a mi standunk után már nem volt másik terem) a terem végén voltunk. Előttünk Szlovákia, Románia. Nem túl turista vonzó országok. No ennek a teremnek is a végében voltunk. Előző termekben számítógépen használatos foglalási rendszerek kiállítása volt. A magyar standra vagy célirányosan jön valaki, vagy az életben nem talál oda.
Összegezve: Itthon a gyűjtött anyagot fel kell dolgoznunk, de szerintem hasznos volt a kiállítás.
A brit stand az ITB-n

Zárszóként csak egy szösszenet. Hazaértem az ITB-ről, másnap elmentem a pécsi Utazási
kiállításra.Hááát volt egy hangyányi különbség...

2012. március 5., hétfő

Utazási kiállítások


Tudom, hogy megígértem, hogy folytatom a kongresszusos tájékoztatásomat, de most egy aktuálisabb témát szúrnék be a blogjaim közé és majd később folytatom a kongresszusi elemzéseimet.
Az új téma a kiállítások.
Tegnap fejeződött be az „Utazás” kiállítás. Idén is kiállítottunk. Egyre kevesebb a kiállító és egyre több meghatározó iroda nem állít ki ezen a rendezvényen. Tovább folytatva, többen mondták, hogy jövőre valószínűleg már nem lesznek itt. Felmerül a kérdés miért? További kérdés: Van-e létjogosultsága egy ilyen eseménynek?
A világ sokat változott. Régebben azért mentek az utasok a kiállításra, mert itt tudtak gyűjteni információkat, anyagokat a nyári utazásukhoz. Manapság az internet segítségével otthoni, nyugodt környezetben is megvalósítható ugyanez. Igaz, hogy a papír alapú, kézzelfogható kiadvány – mely számomra is fontos (pl. újságok esetén is) – így nem érhető el, de főleg a fiataloknak nincs is erre igényük.
Milyen szempontból fontos ez pl. számunkra? Legfontosabb szempont a kapcsolattartás. Ide tartozik mind a partner irodákkal, mind az utasokkal történő személyes találkozás. Mivel mi szegedi központúak vagyunk (bár van Pesten irodánk), azokkal a munkatársakkal, akikkel addig csak telefonon vagy e-mailen keresztül tudtak értekezni, most személyesen is találkozhattak, beszélhettek. Olyanoknak szintén jó egy ilyen kiállítás, hogy akiknek még nincs ötletük azok itt szereznek impulzusokat, mind az ajánlatok, mind az irodák tekintetében. A kiállítás alatt volt több látogató, aki jelezte, hogy még nem hallott irodánkról. Ez 19 év után nem jó hallani és jelzi azt, hogy marketing oldalon még sok tennivalónk van.
Milyennek értékelem az idei kiállítást? A szombat kifejezetten jó volt. Sok látogató, sok érdeklődő. A csütörtök partnerek tekintetében nagyon hasznos volt, de látogató kevés volt. A péntek – különösen a délután – katasztrofálisan gyenge volt. A vasárnap átlagos volt.
Összegezve: nagyon keveset vártam tőle, annál jobb volt, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy megérte.
Holnap indulunk (3 munkatársammal) Berlinbe. Itt van a világ legnagyobb utazási kiállítása, az ITB. Két napot leszünk kifejezetten a vásárban, de biztos lesz olyan pavilon (!!) –nem stand, hanem épület, vagy kiállítási szint – ahova nem jutok el. Brutálisan nagy a kiállítás. Amekkora a budapesti Utazás kiállítás, kb. akkora pavilonban van csak Olaszország. Ez csak egy ország és ki szokott állítani kb. 130 ország (!!) Fantasztikus szervezés. Az első 2 nap csak utazási irodások jöhetnek (jönnek is a világ minden tájáról) utána 2 nap pedig az utasoké.
Ez annyival másabb a magyar kiállításhoz viszonyítva, hogy 95 %-ban a kiállítók a saját országukat promotálják. Van néhány német iroda, (kb. 5 %) aki különböző ajánlatokkal jön ki, de ezek száma elenyésző. Minden nemzet saját standdal a saját országának ajánlataival jelenik meg (pl. Magyarország is). Ide most nem kiállítóként megyünk, hanem „vásárlóként”. Ez azt jelenti, hogy a különböző ország partnerei és ajánlatai közt válogatunk, melyek segítenek a jövő évi ajánlatok összeállításában, és a minél jobb ár – érték ajánlat kialakításban. Két napon keresztül, reggel 10 – este 5 – 6 óráig szinte csak tárgyalunk.
Megpróbálok onnan is egy helyzetjelentést küldeni, de legrosszabb esetben hazaérkezésünk után mesélem el tapasztalataimat.