2014. július 30., szerda

Walhalla és Straubing

Ma folytattuk Bajorországi nézelődésünket. Először egy különlegességhez mentünk. Ahogy megközelítettük az sem volt átlagos. A Walhalla volt a célállomás. (Erről még mesélek.) A megközelítés módja pedig folyami hajó volt. A Dunán hajóztunk kb. ¾ órát. Nem volt túl gazdaságos az utaztatásunk, mivel a hajón velünk együtt kb. 30-an utaztak és a hajó több mint 50 m-es volt.
Román stílusú kápolna a Duna mentén
Útközben néztük a folyó melletti látványosságokat és közben beszélgettünk. Nem mondom azt, hogy ez a látvány, amit útközben tapasztaltunk no ez aztán kihagyhatatlan. Maradjunk abban, hogy felejthető, de a Dunáról meglátni a Walhalla-t az nagy élmény.
Walhalla a Dunáról
Kikötésünk után több mint 300 lépcső megtételével jutottunk fel a dór oszlopokkal díszített görög templomra emlékeztető emlékműhöz. Ezt I. Lajos emeltette az 1820-as években, mellyel az volt a célja, hogy emléket állítson a német nyelvterületen született híres embereknek, művészeknek. Ezt azóta tovább bővítették. Az uralkodón (I. Lajos) és néhány angyalon kívül mindenkinek mellszobra látható itt.
Mint egy görög templom

Walhalla szoborcsoportjai
Számomra furcsa volt, hogy megtalálható itt Rubens, Orániai Vilmos, X Károly svéd király és még sorolhatnám a neveket. Ettől függetlenül nagyon örültem, hogy láttam, mert több csoportunk is jön ide, de én személyesen még nem volt szerencsém megtekinteni. Összegezve érdekes, és ha valaki teheti, nézze meg, ha erre jár.
Totálkép a csarnokról
 Programunk befejezése után kisbusszal mentünk egy kis bajor városba: Straubingba. Nem hogy nem voltam még itt, de nem is hallottam róla. Ez a kisváros (54.000 lakosú) is a Duna partján található. Elhelyezkedés a szállodában, majd ebéd és kezdtük a városnézést. Két nagyon lelkes és aranyos német kísérőnk, idegenvezetőnk volt. Megnéztük a nagy főteret, a múzeumot – ahol római emlékeket őriztek – és több templomot.
Straubing főtere
Délutáni programunkat nagyon vártam, mert egy órás bicikli túra lett volna egy közeli látványossághoz. Nos, az időjárás nem így gondolta. Addig is felhős volt az idő, ami a képeken is látszik szerintem, ebéd után nem sokkal el is eredt az eső. Ez pedig keresztbe húzta a terveinket. Így a város közelében lévő román stílusú templomhoz és az azt övező érdekes temetőhöz busszal mentünk.
Római katonai maszkok a múzeumban

Dürer ablak a templomban

Román stílusú templombelső
Összegezve Straubingot: Ha erre járnak és keresnek valami programot, akkor megéri megnézni a belvárost. Ez kb. 1 -1,5 órás program. Ennél nem is érdemel többet a városka. Ettől függetlenül mi jól éreztük (érezzük) magunkat itt. Azt se mondom, hogy biztos, hogy soha nem fogom betenni egy utunkba sem, de csak akkor, ha nagyon megszorulok program tekintetében.
 Este egy nagyon ízletes, hangulatos étteremben vacsoráztunk és készülünk a holnapi napra, kivéve engem, akinek még a blogot meg kell írnia és mellékelni kell a képeket is. Most megint esik.

Holnap folytatom a beszámolómat.

2014. július 29., kedd

Regensburg

Megérkeztünk. Heten vagyunk (bár nem vagyunk gonoszok) hat szakmabeli és egy a DZT-től, a Német Turisztikai Hivataltól. Repülőnk Münchenben szállt le, onnan járatos busszal mentünk a vasútállomásra. Na ez az a fajta szervezés, amit mi szakemberek teljesen korrektnek tartunk, de utasokkal nem lehetne megvalósítani. Miért mondom? Azért, mert helyi járatú busszal utazni a vasútállomásra, közben húzni a bőröndünket… Az állomáson vártunk több mint fél órát és egy emeletes vonattal indultunk Regensburgba.
Ezzel utaztunk

















Nekünk szakmabelieknek, ez teljesen normális, de csoporttal ilyet nem merném meghirdetni, pedig olcsóbban és ugyanazt az eredményt tudtuk elérni, mintha béreltünk volna egy buszt. Most a vonaton (mely emeletes) utazunk, hát nem MÁV. 
Vonatbelső


















Nem ugrál, nem kattog, nincs összegraffitizve és nem mocsokban ül az ember, bár már otthon is javul a helyzet, de ettől még nagyon messze vagyunk. Délután vagy eset folytatom a beszámolót.
Megérkeztünk Regensburgba. Elfoglaltuk a szállodánkat, mely egy korrekt ­­**** közvetlenül a Duna-parton. 
Látkép a szálloda teraszáról


















Lepakolás után már indultunk is a város megtekintésére. Egy itt élő magyar lány csinálta a vezetést. Aranyosan, ügyesen. Én voltam már Regensburgban, de egyáltalán nem emlékeztem rá. Nekem úgy rémlett, mint Nürnberg, de egészen más. 
A kőhíd utáni városkapu


















Egymásköz szólva nem szívesen vezetnék itt csoportot. Ne értsék félre nagyon tetszik a város, de idegenvezetői szempontból nagyon nehéz város. Sok zeg-zugos utca, melyben a házak jellege szinte teljesen egyforma. Nagyon szép és érdekes város, de csak akkor jó itt vezetni, ha az ember már nagyon ismeri. 
Egy a keskeny utcákból
























Nem véletlenül világörökségi listán szerepel a belváros, de itt egy átjáró, ott egy kanyargó utca. Szép a katedrálisa. Gótikus alapokra épült, de  a vége a XIX. sz-ban készült el. A belső részen az üvegablakok nagyon szépen és aprólékosan kialakítottak. Belsejében, melyről sajnos nem sikerült képet készíteni, egyértelműen látszik, hogy a francia gótika a meghatározó stílusa.
Katedrális homlokzata























A város másik ékessége a 15 lyukú híd, mely a XII. sz. óta áll. Kőhíd az elnevezése, mert abban az időben a kőből készült hidak nagy értéket jelentettek. Bécs és Ulm közt ez volt sokáig az egyetlen kőhíd. Ezért is fejlődhetett a város ilyen gyorsan, érthető, hogy a kereskedelem adta meg az alapot.
Készítettem néhány felvétet a keskeny utcákról.
A kőhídról (melyet most renoválnak) a belváros

















A következő nagy attrakció a városháza volt, mely több egységben, évszázadokon keresztül épült. Kiváltságosak voltunk, mert számunkra csináltak egy külön belső vezetést.
Városháza külső kép (minkét oldal ide tartozik)

















Nagyon szép faburkolatokat láthattunk. Az épület alsó része évszázadokon keresztül börtönnek és kínzókamrának adott helyet. Oda is elvezettek bennünket.
Városház belső























Hát… ahogy egyik kollégánk mondta; az állat nem csak az ember képes ilyen brutális kínzásokra saját fajtája ellen.
Városháza tárgyalója

















Este egy hangulatos helyi sörözőben vacsoráztunk. Nagyon ízletes volt, kár hogy nem szeretem a sört, bár a fehér boruk is egész jó volt.
A vacsorázó helyünk

















Hosszú nap után (reggel 4-kor keltem) este írom ezt a blogot, de azt kell mondanom, hogy hasznosan és kellemesen telt a napunk. Remélem, holnap tudom folytatni beszámolómat.
Az esti városháza (búcsú kép Regensburgból)


2014. július 26., szombat

15 és Németország és Szilveszter

A mondanivalómat most 3 téma köré csoportosítom. A témák a címben említettek. Először a 15-ről. Jelenleg, mármint a mai napon 15 csoportunk van úton. Ez szép szám különösen úgy, hogy a csoportok átlaglétszáma 40 fő felett van. Ez azonban komoly új kihívásokat is jelent. Mit értek ez alatt? Azt, hogy a fix buszosaink és idegenvezetőink mellett új arcokat is be kellett vetni a ringbe. Ez mindig nagy felelősség. Bízom benne, hogy a törzsutasok csak azt veszik észre, hogy "jé ezzel az idegenvezetővel, vagy gépkocsivezetővel még nem utaztam" és nem azt, hogy "na ez nem proko-s színvonalú". Az új utasoknak mindenki új lesz :) és remélem elégedettek is lesznek a szolgáltatásokkal. 
Mi a cégen belül úgy szoktuk fogalmazni, hogy "szerencsére csend van". Mit is jelent ez? Azt hogy mindenki csinálja a dolgát az utak során, nincs fennakadás és probléma. Ha lenne, akkor úgyis azonnal jelentkeznének az idegenvezetők. Tudják hogy van ez. Bármikor megcsörrenhet a telefon, de reméljük nem fog. 
A következő téma: Németország. A Német Turisztikai Hivatal meghívott egy study tourra. Minden évben több alkalommal is megtörténik ez, de vagy átadom vmelyik kollégámnak, vagy köszönettel visszaadom a lehetőséget. Most addig-addig győzködtek, hogy keddtől elmegyek velük egy bajor kirándulásra. Ez olyan szempontból különleges, hogy nincs kifejezett szakmai megbeszéléshez, kiállításhoz kötve, hanem egy terület látványosságait mutatja be 6 magyar utazási szakembernek. Ez olyan szempontból érinti Önöket, hogy készítek úti beszámolót (1-2 naponta) melyet közkincsét teszek a blogomban. Szóval akit érdekel Bajorország az kedd-szerdától itt olvashatja beszámolóimat. 
A harmadik: Szilveszter. Úgy is fogalmazhattam volna, hogy tél - tavasz. Elkezdtük a tél-tavasz katalógusunk tervezését. Szilveszterre több ajánlatot terveztünk mint ami volt 2013-ban ill. az elmúlt években. Az erdélyi Szilveszter mellett most tervezünk párizsi, római, prágai újév ünneplést is. Az idei évben nagyon szerencsésen alakulnak a Karácsony utáni napok. Január 2-a péntek -információim szerint - munkaszüneti nap és csak 5-én kezdenek dolgozni mindenütt. Így szépen be lehet tenni, akár egy 6 napos kirándulást is ebbe az időintervallumba. Erre építjük terveinket. 
A tavaszi időszakra kerülnek egzotikus ajánlatok is mint pl: Costa-Rica, Peru - Brazília, Ecuador - Galapagos-szigetek, Vietnam - Laosz - Kambodzsa, Örményország - Grúzia. Európából természetesen Hollandia a Keukenhof tulipánkiállítással, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Prága, Krakkó és még néhány újdonság. 
Szóval a tervezés elindult. Szeptemberre várható a katalógusunk megjelenése. 
Befejezésül még egy témára térnék vissza: Facebook. Köszönöm, hogy sokan hozzászóltak a témához. Többségük javaslatai alapján kicsit nagyobb hangsúlyt fog kapni (kapott már) a facebook a cég kampányaiban. Meglátjuk az eredményét. 
Még egy ehhez tartozó érdekesség. Csináltunk egy reprezentatív - kérdőíves felmérést - melynek egy fontos eredményén kell elgondolkodnunk. A cégről kialakult - általában pozitív - vélemények mellett egy egyértelmű negatív vélemény is megjelent. A megkérdezettek többsége a cég ismertségét nem találják elég jónak. Ahogy mondani szokták lehet ezzel az állásponttal vitatkozni, de ez nem változtatja meg a válaszadók gondolatát. Inkább azt a módszert kell kitalálnunk, hogy miként lehetne a cég ismertségét - nem irreális összeggel - növelni. Ezen is dolgozik a marketing csapat.
Befejezésül egy kérés. Bízom benne, hogy olvasóim közül sokan utaztak (utaznak) velünk idén (is). Hazaérkezésük után - akár névtelenül is - írjanak bele a web oldalunkon található vendégkönyvünkbe. Ezzel segítik a mi munkánkat és javaslataikkal, álláspontjaikkal segítik az új utazókat is. Köszönöm.
Ja és ne felejtsék keddtől Bajorország az én szemüvegemen keresztül. (Képeket is tervezek mellékelni)

2014. július 13., vasárnap

buszok - gépkocsivezetők

Egy kevésbé felkapott témáról szólnék a mai napon. Ez pedig a buszok és a gépkocsivezetők. Kevesebb szó esik erről az egyébként nagyon fontos eleméről a körutazásoknak. A nagy multik – szerintem – ezért sem vág bele ebbe a szegmensébe az utazási szakmának. Nagy rizikó van a szállításban és a mindennap máshol altatásnak.
Vannak akik saját buszokat vásárolnak, mi a bérelt buszoztatás mellett tettük le voksunkat. Ez azért van, mert ahogy szokták mondani: cipő, kaptafa… Én nem értek a buszokhoz, akkor ne akarjak okoskodni benne.
Ahogy növekszik, fejlődik a cégünk, egyre több buszt kell foglakoztatnunk. Ennek vannak nehézségei. Az új gk-k nem ismerik olyan szinten a szállásokat és össze is kell szokni az idegenvezetőinkkel, a cégünknél elvárt követelményeket nekik is meg kell szokniuk és annak megfelelően dolgozniuk. Ez nem egyszerű dolog. A stabil buszosoknál is előfordult sajnos hogy kiváló gk-k már nem gurulnak nekünk. Miért? Többen elmentek „kínaizni”. Így mondják a szakmában. A lényeg, hogy külföldi utazásszervezők megbízzák a magyar buszvállalkozókat, hogy kínaiakat szállítsanak nekik keresztül-kasul Európában. A magyar vállalkozók olcsóbban csinálják meg a munkákat mint a nyugat-európai konkurenciák. A kiváló gépkocsivezetők pedig azért mennek inkább hetekig külföldre, mert ezeknél a fuvaroknál előírás, hogy minden utasnak, minden nap 2 € borravalót KELL adnia a gépkocsivezetőnek. Számoljunk 30 fővel ez napi 60 €-t, azaz kb. 18.000 Ft-ot jelent. Hangsúlyozom NAPONTA. Ehhez jön még a munkadíja, + kap szállást, min. félpanzióval. Nos ezért nehéz jó gk-t itthon tartani.
Ettől függetlenül természetesen elvárjuk a nekünk dolgozóktól is a maximumot, de sajnos azt kell mondanom, hogy hígul a szakma.
Mindehhez jönnek a buszok. Itt is bent van az a probléma, hogy sokan küldenek ki buszt „kínaizni”, de azért remélem a színvonal nem esik vissza ezekkel a buszokkal sem, amikkel most dolgozunk, de akartam egy kicsit, hogy pillantsanak be ebbe a kevésbé felkapott témába a szállításba is, mely szintén nem egyszerű.

Mikor ezt olvassák, már Önök tudni fogják, hogy mi a foci VB végeredménye. Én még nem tudom. Én pár bejegyzéssel ezelőtt argentin győzelmet tippeltem. Hááát most azt mondom, nem a dél-amerikai csapatot tartom az esélyesebbnek, de kitartok a tippem mellett. Ezen a VB-n annyi meglepetés volt (Costa-Rica +, Spanyolország -, és még sorolhatnám), szóval Viva Argentina.

2014. július 3., csütörtök

Facebook

Új témát vetek fel. Kíváncsi vagyok a véleményükre. Ez pedig a Facebook. Őszinte vagyok ezzel kapcsolatban is. Én nem szeretem és csak minimálisan használom. Mit jelent ez? 2-3 hetente ránézek a beérkező leveleimre, visszaigazolom a bejelöléseket és kb. kész is. 
Nos ezzel kapcsolatban vetődött fel egy kérdés az irodában, hogy növeljük-e a Facebook megjelenéseinket, avagy nem. Nem nehéz kitalálni, hogy én nem voltam a Fecebook mellett erősen kampányolók között. A fő indokom az volt, hogy egyrészt ez az oldal inkább a személyes kapcsolattartásokról élményekről, benyomásokról szól, nem pedig a marketingről, másrészt a mi utazóközönségünk ritkábban Fecebook-ozik. Ez inkább a tinik oldala. Jött az ellenoldal, hogy ez egy plusz információ forrás, melyet nem szabad elhanyagolni és manapság már minden korosztály használja folyamatosan. Addig-addig, míg a végeredmény az lett, hogy próbáljunk ki egy kampányt.
"Kilőttünk" egy olyan utat, mely biztosan indul és viszonylag kevés utas van rajta, és jó lenne még rá utas. Ez pedig a "Toscana és a csodás Közép-Itália" augusztusi utunk lett. Első tervünk az volt, hogy meghirdetjük a Facebook-kon, ezt az utat és aki megosztja és like-olja azok között kisorsolunk egy 20.000 Ft-os utalványt. Erre mondtam én, hogy ez nagyon gagyi. Legalább legyen egy kis játék ezzel kapcsolatban. No a végeredményt nézzék meg a Facebook - PROKO TRAVEL körutazások oldalnál. Kíváncsi vagyok véleményükre. Egyrészt arra, hogy a Facebook-ot mennyire tartják jónak utak népszerűsítésen céljából, másrészt az itt meghirdetett és kitalált marketing módszert jónak találják-e?
Örülnék, ha megosztanák véleményüket. Ja egyébként valóban van még hely a Toscanra (Facebook nélkül is.)
Más, ma hazaért 4 csoportunk: Baltikum, Ny-európai körutazás, sp. nyaralással, Olasz tóvidék és az Alpok kincsei. Eddigi információim szerint mindegyik jól sikerült. 
Ismét más téma: Meghirdettünk több pótcsoportot. Prágából, Krakkóból és Olaszország gyöngyszemeiből. Az eddigiekhez képest más időpontokban, hogy jó idegenvezetőt tudjak "rárakni". A Sörfesztivál csoportunk is betelt, azt - mivel kötött az időpont -, ugyanakkorra hirdettük meg. (Sörsátorral, programokkal). Ha valakit érdekelnének ezek az utak akkor weboldalunkon tájékozódhat az időpontokról és a pontos programokról. 
Romlik a forintunk, de nem tervezünk áremelést. Ha nagyságrenddel nem romlik tovább akkor nem is lesz. Ha 215-220 Ft közé esik az euróval szemben, akkor meglátjuk. Bízom benne, hogy ilyen nem lesz.
Befejezésül egy személyes dolog. Holnap lesz a kisebbik fiam, Bence diplomaosztója a közgázon. A masteren semmi változatosságot nem tudott betenni a vizsgáiba. 25 vizsgája + szakdolgozat + államvizsga mindegyik 5-ös lett. A "büdös kölök" jobb eredményt ért el mint az apja. Önök szerint illik az ilyen? Hogy mondom így neki, hogy " bezzeg apád..." :)