felállás

Visszatérek a szakmához. Saját problémáit az embernek magának kell megoldania. Ehhez nem kap segítséget.
Más a helyzet az irodában.
Gondolom több olvasót is érdekel, hogy miként áll fell a PROKO TRAVEL. Először az elnevezés. Gondolom a PRO - mindenkinek beugrik a Prónay-ból az első szótag. Mi a második rész? Feleségem Ildikónak a család neve KOtvits innen a KO. Eleinte voltak mások is a cégben, de 15 éve már csak ketten irányítunk.
Mind a ketten - többek közt - pedagógus végzettségűek vagyunk, de természetesen van felsőfokú szakmai végzettségünk is. Olyan komoly szinten, hogy mindketten vizsga elnökök vagyunk különböző idegenforgalmi szakvizsgán. Ildi idén 6 én 5 vizsgán vizsgaelnökösködtünk. Mi ebben a jó? Az ember rálát a feltörekvő nemzedékre, talán tud 1-2 tanácsot is adni és nem titok nem 1 idegenvezető így került irodánkhoz. Magyarul: kettőnk közül valamelyikünk vizsgáztatta és látta benne a tehetséget és munkát ajánlottunk neki.
Egyébként nagyon nehéz bejutni a körforgásba. Ha be jut az ember legalább olyan nehéz bennmaradni. Miért? Csak egy számot mondok (HIVATALOS ADAT) 2009-ben Csongrád megyében 108 idegenvezető vizsgázott. Adódik a kérdés; mennyire van szükség nos a válasz talán 2-3 főre éves szinten. Mivel a régiek is szeretnék megtartani munkájukat plusz az irodák a legjobbaknak adnak inkább több utat, és nem egy újat próbálnak ki. Felmerül a kérdés miért?
Ezt én úgy szoktam fogalmazni ez olyan mint az orvos. Mindenki elfogadja, hogy egy orvosnak mindig van első műtétje. Ez természetes, de az a lényeg, hogy ez ne rajtam legyen. Lefordítva az idegenforgalomra. Természetesen minden idegenvezető elkezdi valahol és valahogy. Ellenben az az álláspont: Ja de ez ne legyen akkor amikor én utazok.
Nos a PROKO TRAVEL-nél nincs is ilyen. Ugyanis nálunk az újaknak is komoly megmérettetésen kell keresztül menniük mielőtt önállóan a "műtőaztalhoz" - az utasok elé kerülnek .
Nos erről majd legközelebb.

fájdalom

Egy blog írás mindig az ember gondolatairól, érzéseiről, véleményéről szól. Ezért nem tudom elhallgatni azt a személyes fájdalmamat, mely pénteken ért. Ezen a napon édesanyám 84 éves korában elhunyt. Édesapám már lassan 20 éve halott, így most már mindkét szülőmet elvesztettem. Nagyon furcsa érzések vannak bennem. Egyrészt hatalmas fájdalmat, hiányt, ürességet érzek, másrészt egy megkönnyebbülést is. Miért érzek megkönnyebbülést? Áttételes daganatos betegsége volt édesanyámnak és a daganat egy idegdúcot is nyomott. Ez hatalmas fájdalmat okozott neki. Az utóbbi 1 hónapban uralkodott el rajta a betegség. Az elmúlt hetekben végeztek egy életmentő műtétet rajta, de ez után sem javult az állapota, sőt... Fel sem tudott ülni egyedül. Az orvosok nem is bíztattak. Ilyenkor felmerül az emberben kinek szolgálja az érdekét, ha hosszan elhúzódik a szenvedése a betegnek. Neki ? Akinek állandóan fájdalmai vannak és fekszik az ágyban? Annak aki egész életében mozgékony, szervező, nagy munka bírású személy volt? Neki ez élet? Avagy magunk miatt akarjuk ezt, mert szeretnénk, hogy minél tovább velünk legyen? Csúnya lesz amit leírok most, de ez nekünk is folyamatos problémát okoz. Az ember tudja, hogy kevés van amit még együtt tudunk tölteni ezért szeretne vele minél többet együtt lenni, de az élet ezt nem teszi lehetővé. Nem tehetjük meg, hogy napi 6-7 órát vele legyünk. Ez lelki ismeret furdalást okoz, és állandó idő hiányban szenvedünk. Szaladunk dolgozni, ha egy csöpp időnk van szaladunk be hozzá és este 8 - 9 előtt nem vagyunk otthon. Így is azt érzi az ember, hogy elmaradásai vannak.
Visszatérve az alap gondolatra. Szerintem az az élet, amíg az ember gondolkodni tud, tudja hol van, felismeri család tagjait - sajnos ennek ellenkezőiről is van tapasztalat az ismeretségi körből -, el tudja látni magát az az emberi élet. ÉN csak ebből kérek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki nem ilyen azt egyből temessük el, de azt igen, hogy több a bánat és a probléma mint az öröm. Lezárva a mostani bejegyzésemet annyit fűznék hozzá édesanyám halálához - de nehéz ezt leírni -, hogy nagyon hiányzik, de örülök, hogy nem hatalmas fájdalmakkal, szenvedéssel telt el életének utolsó időszaka. Avagy átfogalmazva, ezt az utolsó mondatot, ez az időszak csupán pár hét volt.
Bocsánat a személyes hangvételért. Ígérem, nem ez lesz az általános a későbbiekben.

Körutazás

Említettem, hogy írok a tegnap indult csoportunkkal kapcsolatban. 41-en indultak Spanyolországba. Tegnap veronai városnézésük volt. Nem tudom Önök mennyire ismerik Veronát, számomra egy kellemes színfolt. Különösen nyáron és este javasolt a megtekintése. Az olasz emberek oly elegánsan tudnak felöltözni még egy sima esti sétára is, hogy az ember mindig azt gondolja ezek vagy mennek vagy jönnek egy fogadásról. Igaz nyári esténként az ünnepi játékok valóban megkíván egy elegáns öltözetet, de nem csak az előadásra igyekvők néznek ki elegánsan. Jó ötlet, hogy az Aréna ad helyszínt a nyári szabadtéri színházi előadásoknak. Sajnos én még nem voltam itt előadáson, de 2 hét múlva egy csoportunk ott tekintheti meg a Pillangó kisasszony előadást. Verona könnyen körbejárható belvárossal rendelkezik, melynek egy üde színfoltja a Júlia erkély. Egyesek szerint soha nem történt meg ez a családi viszálykodás melyre alapozta Shakespeare drámáját. Ami ellenben tény, hogy a veronaiak egy erkélyt kijelölte, hogy "Na ez volt Júlia erkélye". Így a turista is megnyugszik és pénzt is lehet beszedni azoktól, akik fel akarnak menni az erkélyre. Ma a csoport Nizzában sétált és megtekintette Monacot. No erről majd legközelebb.

Foci VB

Megkezdődött ! Nos minden olvasó gondolom a foci VB-re gondol. Lehetne arra is gondolnom. Szerintem egyelőre gyengécske. Szinte nem látni kifejezetten jó csapatot. Talán még az argentinok. No mindegy majdcsak javul. Jelenleg azt látni szerintem, hogy nagyon kiegyenlített a mezőny és nagyon elhúztak hazánk aranylábú gyerekeitől ezek kondiiban és tudásban. Nem tudom, hány olvasó tudja, hogy testnevelő tanári végzettségem is és kézilabda szakedzői végzettségem is van. Nos egy kicsit értek a sporthoz. Én még a focihoz értek legkevésbé. Bár van helyettem jó néhány honfitárs aki ellenben piszkosul. Lásd bank - szalámi - foci- vörös bor. Ez is szinte azonos tudást igényel.
Nos akkor mi is kezdődött el. Nos a nyári szezonunk. Eddig tavaszi csöpögtetések 1-2-3 út ment el. Most azonban beindultunk. Ma 2 vasárnap 2 jövő héten 3 és még ez nem is a teljes üzemelés. 17 éve csinálom már a saját céget és előtte több évig az IBUSZ iroda vezetés, de minden szezon indítás izgalommal és feszültséggel tölt el. Felmerülhet a kérdés, hogy min izgulok. Nos azon, hogy ne legyen rendkívüli esemény. A mi szakmánk olyan, hogy minden befolyásolja munkánkat. Ha esik, ha meleg van, ha forgalmi dugó van, ha ünnep van, ha vulkán kitörés van, ha árfolyam változás van. Folytassam?? Felesleges. Szinte nincs olyan komoly esemény amely vagy közvetve vagy közvetlenül, de ne hatna ránk. No mára ennyi, majd írok a ma indult csoportokról.

Egy személyes dologgal kezdem. Édesanyám súlyos beteg és most a héten különösen sok problémánk volt. Pénteken megműtötték. Reméljük, most egy ideig jobb lesz neki.
Az irodában kezdjük a nyári utak indítását.
A megszokott, programfüzetes utak mellett, most indul egy speciális megrendelésre összeállított csoport. Ők vonatoznak Svájcban, felmennek a Mont Blanc kilátóhoz, boroznak Franciaországban, bemennek játszani a monacoi casinoba és nem utolsó sorban elmennek a veronai ünnepi játékokra, ahol megnézik a Pillangó kisasszony előadást. Sokat dolgoztunk vele, de szerintem egy nagyon különleges út lesz. Megrendelőnk is meg volt elégedve vele.
Jövő héten is az első 4 nap vizsgaelnökösködöm. A hétvégén még 21 szakdolgozatot kell átnéznem. Pedig itt a foci VB is. Majd valahogy bepakolom a dolgaimat a 2 x 24 órába.

Elkezdem

Tisztelt Olvasó !

Kollégáim többször mondták már, hogy miért nem írok blogot, melyben az idegenforgalommal és a céggel kapcsolatos dolgokról mondjak véleményt. Mostanra úgy éreztem, hogy megérett a gondolat is tett lesz belőle. Elkezdem a blogírást. Valamikor kisiskolás koromban írtam naplót, igaz rövid ideig. Azért hagytam abba, mert féltem, hogy valaki elolvassa gondolataimat. HÁÁÁT itt remélem minél többen fogják elolvasni és véleményezni.
Természetesen ilyenkor óhatatlan, hogy a szubjektivitás fontosabb szerepet kap az objektivitásnál. Kérem ezt mindenki nézze el. Senkit nem akarok megsérteni, még akkor sem, ha esetleg a véleményem más álláspontjához viszonyítva különböző.

2010. június 09.
Ma vizsgaelnök voltam egy szegedi intézmény vendéglátó szakmenedzseri vizsgáján.
Szegény vizsgázók a 7(!!) tételből álló írásbeli után most 4 tétel gyakorlati modulból feleltek.Nem tudom ki találta ki, ezt, de az biztos, hogy nem volt vizsgázó barát személy. A 4 tételt 2 x 30 perc alatt 1 x 45 perc alatt és 1x 90 perc alatt kellet kifejteni. Még nincs vége mert holnap még egy 120 perces gyakorlat következik. Na és természetesen holnap után a szóbeli, mely ha jól tudom 6 részből, magyarul feleletből áll. No mindenki gondolja meg, hogy Ő vagy család tagja jelentkezik-e ilyen OKI-s képzésre. Elvégezni nagyon nehéz, elhelyezkedni pedig szinte lehetetlen. No erről bővebben a késöbbiekben.