étkezés

A mai blogomban egy olyan szolgáltatás elemzését végzem, amely eléggé meg szokta osztani a csoportot. Nagy véleménykülönbségek szoktak kialakulni egy adott út esetén is a csoport tagjai között is ebben a témában. Ez pedig az étkezés> reggeli és a vacsora.
Sokan lehet, hogy nem hiszik el, de minden egyes véleménynyilvánító lapot elolvasok. Amikor elszámol az úttal az idegenvezető a sorrend a következő:
1. véleménynyilvánító lapok,
2. idegenvezetői jelentés
3. dologi ktsg elszámolás
4. egyebek: visszahozott papírok világörökség útlevelek, ajándékok ...átvétele
Azért kezdem mindig a véleménynyilvánító lapokkal, mert az ott leírt utasvélemények alapján beszéljük át az idegenvezetővel az utat. Nézem az osztályzatokat, figyelem azt hány új utas van és azok véleménye mennyiben hasonlít a törzsutasok véleményével, figyelem, hogy utazna-e velünk és hova az utasunk. Ezt még táblázatba is felvisszük utána, hogy tudjuk később elemezni, értékelni. Majd egy másik blogomban ezekről is fogok írni.
Nos visszatérve a mai témához, a legnagyobb különbségek az étkezések értékeléseinél vannak.
Először néhány saját gondolat a témával kapcsolatban.
Olaszország és Franciaország kivételével elmondható, hogy elterjedt a szabadszedéses, büfé jellegű reggeli. Ennek természetesen nagyon sok válfaja van. A csak hidegtől, a 2-3 meleg étellel  kombinált reggeliig. Ez elsődlegesen a szálloda kategóriájától (minőség és ár) függ, de igazából láttam már **** szép szállodában is tragikus reggelit.
Kezdjük az elején. Nekünk nagyon ritkán van ráhatásunk a reggelit illetően. A szálláshelynek van egy standard rendszere és mi is azt kapjuk. Miattunk az adott napon nem fog sem jobb sem rosszabb reggelit adni mint amit szokott.
Olyan előfordul, hogy az egyéni vendégek külön étteremben és esetenként nagyobb választékot kapnak, de az gondolom nem titok, hogy az egyéni vendég és a csoportos ár között van differencia. Egyes szálláshelyek ezt a magasabb összeget a reggeliben "honorálják". Ha belegondolunk a többi szolgáltatás ugyan az. Ezért nem kell csodálkozni, ha néhány szálláshely a magasabb díjat, nagyobb választékkal kompenzálja. Hozzá kell tennem, hogy ez nem általános és általában minimális a különbség.
A csoportoknál a fő probléma az önmérséklet hiánya. Mit értek ez alatt? Gondolom Önök is tudnak példát mondani olyan utitárssal kapcsolatban, akik kivesznek 3-4 zsömlét, 6-8 szelet sonkát ugyanennyi sajtot és még sorolhatnám. Aki pedig a vége felé érkezik csodálkozik, hogy vagy várni kell az újabb feltöltésre, vagy  esetleg csökkentett választékból tud a tányérjára pakolni.
Szállodája válogatja. A nagy szállodák, ahol 3-5 csoport is reggelizik mindig folyamatos a feltöltés. A kisebb szállodák, amelybe csak egy csoport, jelen esetben a mi csoportunk alszik azon az estén, annyi reggelivel készülnek, ami 40 - 44 fő esetén általánosságban megszokott. Ilyen esetben előfordul várakozás, de az is, hogy a szállodás azt mondja, hogy ő kihozott 45 főre reggelit, de ez nem arányosan lett felhasználva. Idei évi történet, hogy Ildi csoportjánál az utolsó néhány embernek (köztük Zolinak és Ildinek) nem jutott zsömle. A szállodás szabadkozott, hogy fejenként 4 zsömlét számolt és így nem jutott a végének. No comment... Még szerencse, hogy egyik sem (Ildi, Zoli) nagyétkű (vagy ezért vékony Ildi?).
Egy-két utas esetén kíváncsi lennék mit reggelizik odahaza. Arról a rétegről - szerencsére fokozatosan csökken a számuk -, nem is szívesen beszélnék, aki reggelinél csinálja a tízórait, ebédet, uzsonnát. Innen már csak egy lépés, hogy vacsorát sem kérek, mondván tudok annyi szendvicset csinálni reggel, hogy kitartson egész napra. Egy dolgot felejtenek el ezek az utasok. Mi reggelit rendeltünk és fizettünk, és a szállodás is így kalkulálta az árakat. Ezzel kapcsolatban a leghajmeresztőbb magyarázat az volt amikor megkérdeztem egy utast, hogy miért csomagol szendvicseket, azt válaszolta, mert reggel nem tudok sokat enni.... (Ki kérte ilyenre?)
Sajnos előfordult már, hogy egyik évről a másikra nagyon jó szálloda nem fogadta a csoportjainkat. Az indok: annyit esznek a magyarok és annyit csomagolnak, hogy nem éri meg neki hogy kiadja nekünk a szállodáját. Erre lehet azt mondani, nem baj keresünk másikat. Akinek ez a véleménye, azt megkérném, hogy pl. Olaszországban nagy város mellett (vagy bent a városban) próbáljon már elfogadható minőségű és áru szállodát találni. Annyit megsúgok; nem egyszerű feladat.Vérzik a szívünk, ha jó helyen, jó szálloda következő évben bármilyen időpontra kérünk is szállást, azt mondja; sajnos nincs helyünk.
Az olasz és a francia reggeliről (kontinentális reggeli) nem is szóltam. Egyetértek azzal, hogy ez magyar gyomornak kevés, de nézzük meg az olasz embereket. Nincs is annyi túlsúlyos mint közöttünk. Ez valahol a reggelire és a vacsorára (jellege, összetétele, mennyisége) is visszavezethető. Továbbá náluk ez a szokás az étkezéseket illetően.Miattunk nem fog változtatni, még akkor sem, ha ez nekünk nem szimpatikus.
A vacsora kevésbé problémás. El kell fogadnunk bizonyos szokásokat. Pl. Olaszországban általában -mélytányérban - felszolgált pasztával és nem levessel kezdenek. Van olyan hely, ahol a 3. fogás egy alma, vagy egy joghurt. Ezek az esetek nem a kitolás miatti történések, hanem ilyen a helyi szokás. Jó tudom, hogy a húsleves, rántottszelet sült krumplival és a végén palacsinta volna a tökély. Van ilyen is, de szállodáknak van egy megszokott, csoportoknak  elkészítendő menüsora és abból kapunk mi is.Szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy ha minden nap máshol alszik a csoport más-más szállodában de egy-egy vacsora szinte megismétlődik. Nem jellemző, hogy megkérdezik, vagy  hogy kérhetünk menüsort a szállodáknál. Nagyon kevés helyen van erre lehetőség.
A vacsorával kapcsolatban egy probléma szokott felmerülni általánosságban és ez pedig az időtartama. Egy vacsora 1-1,5 órát szokott eltartani. Tudom, hogy az utasok többsége fáradt és pihenne, vagy sétálna még lefekvés előtt, de el kell fogadnunk, hogy nyugaton a vacsora egy társadalmi esemény, ahol beszélgetnek, borozgatnak az emberek, és a hossza a 3 fogás felszolgálásának végéig tart. Náluk nem jellemző, hogy vacsora után az üres asztalnál ücsörögnek. ellenben az igen, hogy az egyes fogások közt beszélgetnek, társalognak. Ezért nem rohan az egyik fogás után a másikkal a pincér. Nem ezt tanulta és nem ezt szokta meg. Sajnos - vagy lehet hogy nem is sajnos -, de 1-2 nap alatt a mi kedvünkért nem fog megváltozni.
Összegezve. Lehet bőséges jó reggeli és lehet szerény reggeli is ezekben a kisebb szállodákban. Ezt elfogadom, ezért lehetnek különbségek a véleményekben, de kérek mindenkit, a reggeli során ne csak magunkra gondoljunk...
A vacsorával kapcsolatban pedig az a javaslatom, hogy az útitársakkal beszéljük át az adott napot, rögzítsük az élményeket és egyből nem fog olyan hosszúnak tűnni a vacsora. 

Játék

Az idei évben csupán egy csoportot viszek idegenvezetőként. (Ilyen is rég volt). "Zárt csoportot" kísérek el azért, mert minden olyan idegenvezető, aki ezt a területet ismeri, más csoporttal úton van. Zárt csoportnak hívjuk azt a csapatot, csoportot amely speciálisan megrendel egy utat és úgy kéri az ár megállapítását, hogy más nem csatlakozhat a társaságukhoz.
A játék: Mellékelek néhány olyan képet, amelyet a csoport látni fog. Könnyített kérdés: A PROKO katalógusban milyen néven szerepel ez az út?  A nehezített feladat, mi látható a képeken?
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy az itt látható képek, mind utasok által készített felvételek. Bíztatom Önöket, hogy küldjék be a legjobb képeiket, amelyik PROKO TRAVEL úton készültek. Tudják: díjazzuk a legszebbeket.
Tehát a játék:
1. kép:


2. kép:

3. kép:



4. kép

5. kép:




















Jó szórakozást !

A kedvenc és a legek

A mai blogomban egy személyes dologról írok. Szokták kérdezni, hogy melyik a kedvenc országom, városom... Most erről írok Önöknek.
Munkámból fakadóan elég sok országban voltam már. Érdekes; nincs olyan ország ahova azt mondanám, hogy életem célja, hogy oda eljussak. Elég sok helyen voltam, de van olyan ország, ahova szerveztünk már utat, de még én nem voltam. Pl: Japán, vagy Izland.
Európában nem sok ország maradt le a palettáról: Izland. Skócia, Moldova, Lettország, Litvánia (pedig kb. 10 éve szervezünk balti utakat nagy sikerrel) ja és Fehéroroszország. Ebből Izlandot és Lettországot sajnálom, de majd egyszer...
Európán kívül érdekes, hogy Marokkótól és Egyiptomtól D-re nem voltam még Afrikában.
Visszatérve mi a kedvenc. Én jobban szeretem az Öreg Hölgyet (Európát) mint az Új Világot. Nekem kell a régi művészet és kultúra, különösen az építészet. Az USA-ban nekem az "nem jött be", hogy nincs történelme. Mondják; nézd ez a templom már több mint 200 éves... Na és...Országot tekintve nekem a top: Norvégia.Szeretem a szép természeti tájat a vízeséseket, a nyáron is látható hófödte csúcsokat. Nos ezek miatt nekem a csúcs Norvégia. Feleségemmel Ildivel "szoktunk vitatkozni", neki a csúcs természetesen Svájc. Való igaz, hogy ott magasabbak a hegyek, de Norvégiában, különösen északon a természet sokkal érintetlenebb természetesebb. Szóval nagyon szép Svájc, de Norvégia nálam jobban bejön. Egy terület van, amely ezzel vetekszik az (ki nem találnák) Patagónia! Ez Argentína és Chile déli része. Na ez bizonyos területeket tekintve "hajazza" Norvégiát. A Perito Morino gleccser látványa (lásd katalógusunk 67.old. - Ildi felvétele), na az feledhetetlen. Ha egy természeti helyet kellene megjelölnöm a "leg" tekintetében, akkor talán ez lenne. Az a baj vele,hogy gyenge a marketingje.Ez a terület 100 x, 1000 szebb mint India, de annak sokkal jobb a marketingje. Város tekintetében 2 top-om van. Nem más földrészen lévő városok, pedig láttam nem keveset belőlük, hanem két európai város. Hangulatát tekintve: Amsterdam, a látnivalókat tekintve pedig Párizs. Miért? Én sok csoportot vittem már Amsterdamba. Ott azt szoktam mondani: két lehetőség van: ezt a várost valaki vagy szereti (be jön neki), vagy utálja. Egy biztos: köztes álláspont, pl. ja Amsterdam, nos nem túl érdekes. No ilyen nincs. Nekem nagyon bejön a nyüzsgése, a sok csatorna, a hanza házak.  Szóval számomra maximálisan pozitív a dolog.
Párizs miért? Azért, mert annyi csodás ismert "fogalmat", látványt egy csomóban sehol sem találunk (még Londonban és Rómában sem), mint Párizsban. Ezért a látvány tekintetében Párizs. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem vezetek akkor oda csoportot? Egyrészt azért, mert nem tudok franciául (igaz flamandul sem- lásd Hollandia), másrészt annyi látvány és ehhez kapcsolódó szükséges információ van itt, hogy nem érzem úgy, hogy olyan szintem meg tudnám csinálni Párizsban az idegenvezetést, mint ami általam elvárt, pedig kb. 120 napot voltam eddig Párizsban. Igaz ennek 80% -a ezelőtt 30 - 20 év közt volt.
USA? Jó-jó, de nem az én világom. Sem látványban, sem stílusban.
Mik a legközelebbi tervek? Októberben megyek Singapore, Indonézia, Myanmar körútra. Meghívtak a D-K Ázsiai Utazási Kiállításra Indonéziába és ha már ott vagyok kicsit körülnézek (körülnézünk). Singaporeban már voltam, de Ildi még nem, és engem érdekel Indonézia és Myanmar. Ez utóbbi régen Burma néven volt ismert. A katonai junta nyomása csökkent az országban, és bízom benne, hogy eövid időn belül idegenforgalmi célország lesz. Mindig szerettem valami újat hozni a piacra. Remélem ez az lesz. Az idei ajánlatban még nem lesz benne, mivel körbe akarom járni a dolgokat először. Természetesen blogok formájában majd beszámolok az útról. Remélem sokan fogják követni beszámolómat.
Nos röviden ennyit a "kedvencekről és a legekről".

Sport és turizmus

Mindenki olimpia lázban ég. Hány arany lesz? Én 5-t tippeltem. Ma délután már okosabbak leszünk, mert amikor írom a blogot még sem Berki sem Pars döntőzött.
A XX. század nagy találmánya a sport. Jó, tudom, hogy már az ókorban... Ellenben a XX. században jutott oda a sport, hogy népeket hoz közel egymáshoz. Ha belegondolunk a sporton kívül mikor találkoznak a különböző nemzetiségű emberek egymással; csak a turizmus keretében. A politikusok és a nagy cégek kereskedelme csak kevés ember privilégiuma.
A sportolót mindenki pozitív személynek veszi és hatalmas propagandája egy-egy országnak. Amikor Dél-Amerikában voltam, amikor Magyarországot említettem, vagy fogalma nem volt, hogy merre van, vagy egyből rávágta Puskas. Gondoljunk saját magunkra; Bolt óta Jamaica sokkal ismertebb és pozitívabb megítélést kap mint előtte. Továbbá elképesztő a szám 204 ország vesz részt az olimpián. Próbáljanak felsorolni 150 országot. 100-120 után szenvedősebb a dolog. Az aszkéták még kínozhatják magukat azzal, hogy a fővárost is hozzáteszik. Ez utóbbi esetben, ha valaki átlépi a 100-as számot, már nagyon büszke lehet magára.
Etiópia és Eritrea a világ legszegényebb országai közé tartoznak, de amikor látjuk a kiváló hosszútávfutóit ez senki eszébe nem jut. Dél-Korea és Észak-Korea itt sportszerűen csatázik egymással. Más körülmények közt fegyverrel mennének egymásnak. Ezért szép a sport, mert felül tud emelkedni más problémán.
Turizmus olyan szempontból is összekapcsolódik a sporttal, hogy egyre többen kelnek útra, hogy személyesen vegyenek részt egy sporteseményen. Az olimpiára is rengeteg magyar ment ki.Ilyenkor a sport mellett természetesen az adott ország kultúrájába, gasztronómiájába, szokásaiba is betekintést nyernek az utazók. Ez is segíti az utazás népszerűsítését.
Olimpia ide vagy oda, azért nekünk a szezonnal is törődnünk kell. Ma 6 csoportunk érkezik haza, továbbá 2 még úton van. Kérdezte az egyik blog hozzászóló, hogy mi újság a csoportokkal. Én azt szoktam mondani, az a jó, ha nem kell kommunikálni útközben az idegenvezetővel. Ez azt jelenti, hogy minden megy a program szerint. Az elmúlt héten 1-2 kisebb probléma kivételével minden szépen ment a maga útján. Ma este biztos lesz egy kis szervezés, de remélem nem lesz komoly probléma.
Pozitív véleményekkel hazaérkezett már  az "Éjféli napsütés"- skandináv út; 'Ahol a földrész véget ér" spanyol - portugál út és a 2. "Baltikum-Szentpétervár" út is (ebből lesz még egy), hogy csak néhány nagy utat említsek.
A jövő évi utak szervezése majd október tájt kezdődik. Akkor ülünk össze - előtte kikérdezem az idegenvezetőket-, és elhatározzuk, hogy mit változtassunk, mit újítsunk és esetleg mi az amit elhagyjunk.
Egy biztos, jövőre több katalógust nyomtatok. Idén az 55.000 annyira kevés lett, hogy a 6 saját irodában összesen sincs 200 katalógusunk. Mivel az utazók nagy része indulás előtt 1 hónappal (3 héttel) eldönti, ha körútra akar menni ezért már sok új jelentkezőre nem számítunk. Ezért nem nyomtatok még hozzá.
Körutas irodáknál azt is figyelembe kell venni, hogy indulás előtt kb. 3 héttel le kell adnunk a szobabeosztást és küldenünk kell a pénzt kifele, hogy a szállodák biztosítsák a szobákat a csoportoknak. Kapcsolat és a szálloda telítettségének függvényében még 1-2 plusz szobát tudunk kérni, de visszamondani szobát ilyenkor már nem lehet. Jobban fogalmazva lehet, csak ki kell fizetnünk. Idén több csoportnál is tapasztaltuk, hogy 3-4 héttel indulás előtt szólt a szálloda, hogy adjuk le mennyi szobát kérünk, annyit megkapunk (természetesen annyit ki is kell fizetnünk), de a többit eladják.  Például az augusztusi párizsi útra lett volna még jelentkező, lenne is hely a buszon, de a szálloda nem tud több szobát adni.
Madeiranál is hasonló a helyzet, csak itt a repülőn nincs hely. Hiába lenne jelentkező és lenne is szoba, nem tudjuk felültetni a repülőre utasainkat (Néztünk más útvonalat is, az sem megy).
Legközelebb egy új, témával jövök. Mivel? Titok...