Szicília, Taormina, Etna

Folytatom szicíliai beszámolómat.

Agritentoból reggel továbbindultam Taorminába. Most az autósztrádát választottam. Előző nap nagyon kanyargós kis mellékutakon, narancsligetek mentén, kellemes kis megállásokkal tarkítva mentem a Templomok völgyébe. Most a gyorsabb utat választottam. Érdekes a sziget belsejében nem kell fizetni a sztrádáért, csak a Catania – Messina vonalon.

Útközben megálltam egy érdekes városkában: Ennaban. Nagyon kevesen foglalták el ezt a sziget közepén lévő városkát, az évszázadok során, mert egy magas hegy tetején van. A kilátás meseszép volt, de maga a város a felejthető kategóriába tartozott.

Továbbhaladva a sziget ÉK-i részére érkeztem, egy kis tengerparti városkába. Először a szállásomat foglaltam el. A csoport is valószínűleg itt fog lakni. Maga a szállás ***-os, abból sem a top kategóriából való, de az elhelyezkedése tökéletes. A kisvároska központjában, a homokos tengerparttól kb. 8 m-re, na jó legyen 10 m-re található a hotel. Kár hogy kicsit hűvös volt, és zsúfolt volt a programom, mert sütött a nap és napozni is lehetett volna. A csoport programját eleve úgy állítottuk össze, hogy van benne fél nap napozás, fürdés. Biztos élvezni fogják utasaink. Elfoglaltam a szobám és indultam a Csontváry által is megfestett városba, Taorminába, mert nem akartam megvárakoztatni az idegenvezetőmet.

Nagyon aranyos városka Taormina. Őszinte leszek, sokkal kevesebbet vártam tőle. Nem csak a görög színház és annak fekvése (lásd Csontváry képe) a mesés, hanem a város hangulata egészen varázslatos. Rengeteg bolt, szép kis házak és mindemellett fantasztikus kilátás kb. 300 m magasból a tengerre és a havas Etnára. (Egy személyes örömöt engedjenek meg, hogy megosszak Önökkel: Itt éppen a főtér előtti templomnál álltam amikor küldte az sms-t Szabolcs fiam, hogy előterjesztik az egyetemen, adjunktusi rangra. Öröm az ilyen hír egy szülőnek.) Nos visszatérve Taorminára. A Csontváry kép kicsit idealizált, de tény az, hogy a színház nézőteréről látható a tenger és a tűzhányó is, de picit más a perspektíva.

Utam egyik legnagyobb élménye volt a következő napi program az Etna. Viszonylag egyszerűen, de sokat kanyarogva jutottam fel kb. 1900 m-re kocsival. Már itt is szinte az út 50 %-tól több-kevesebb helyen az úttat végig övezte a megdermedt fekete lávafolyam. Fent vannak kialakított „séta utak” a lávamezőn.

 Innen lehet még továbbmenni. 2900 m-re 29 €-ért visz fel egy libegő. Onnan még feljebb lehet menni kisbuszokkal és túravezetővel kb. 3200-m-ig (3330 m a teteje), ez 60 €. A libegővel felmentem, de a másik túrát már nem vállaltam be. Több oka is volt. Az a túra kb. 4 órás, a felvonózással együtt – nagyon át kellett volna szerveznem a napomat, ha ezt választom -, másrészt öltözet szempontjából sem készültem egy ilyen túrára, 3000 m feletti magasságban, és őszintén megmondva kicsit sokalltam is rá a 60 €-t.

A nagyon kellemes felvonózás kb. negyed órás volt. Fent tiszta idő volt, mindenhól vagy fekete lávahamu vagy hó volt. Kb. 20 percet sétáltam fent, majd visszatértem az autómhoz,

mert még várt rám Syracusa, és a szállásom pedig már Cataniában volt.

Következő beszámolómban Syracusat mutatom be és összegzem szicíliai élményeimet.