Köszönöm a bejegyzéseket. Örülnék, ha minél többen osztanák meg véleményüket az olvasókkal. Valahol ez is célja blogomnak.
Egy fontos dolgot szeretnék elmondani! Ne ilyedjenek meg ! Nem általános sem a szálloda csere sem az overbooking! Minden évben előfordul néhány esetben, de többségében ezt észre sem veszik az utasok, mert az új szálloda általában ugyanolyan szintű (esetenként jobb). Azért írom le ezt, mert voltak akik telefonáltak és megijdtek hogy ez általános probléma.Nyugi. Nem engedünk a színvonalból!
Elfogadom a kritikát, valóban szerencsés volna jobban tagolnom az írásaimat. Próbálok figyelni erre is.
Ma ismét naprakész témával jövök. Tegnap és ma 10 buszunk indult összesen 442 fővel. Ezenkívül 2 csoport van úton, amely régebben indult. Ha mindezt összeadjuk, akkor jelenleg több mint 500 fő van úton a mi szervezésünkben.
Ennyi embernél, ennyi főnél nincs olyan, hogy ne legyen valami „fennforgás” . Ma reggel 6 előtt már keltett az egyik idegenvezető, hogy hiányzik az egyik busz a találkozásról. Utána néztem és kiderült, hogy Szeged és Pest között karambol volt ezért csak 10 perces késéssel ért oda a busz. No ez nem is lett volna nagy probléma, de 2 perc múlva hívott Székely Laci, az „Éjféli napsütés” út idegenvezetője, hogy: nagy a baj Gyula. – Mi a probléma Laci? Ebben az új buszban, mellyel megyek a Nordkappra (15 nap) nincs video, csak DVD. Én pedig video filmeket hoztam. Ez tényleg nagy probléma. Én végigcsináltam ezt az utat min. 5 x. Szakmailag iszonyú nehéz. Miért? Hét (!) napon keresztül vagyunk Norvégiában. Ezt a 7 napot szöveggel kitölteni szinte lehetetlen. Ehhez nyújt segítséget a video anyag.
Trondheim után következő 4 napon a települések lélekszáma (kb. 3 ilyen van ez idő alatt) maximum 5 – 10.000 fő körül van. A „városnézés” – sokat mondok - 1 óra. Ellenben a táj amit látunk az fenomenális!! Nos szakmailag sokkal könnyebb egy városról beszélni, azt bemutatni, mint egy tájról beszélni napokon keresztül. Ahogy mondani szokták. Azt látni kell. Ehhez a témához gyűjtött Laci több tucat video anyagot. Nos ez kazettán van meg neki, a buszon pedig dvd van… Erre reggel jött Ő is rá. Sem ő sem én nem gondoltunk arra, hogy ennek utána nézzünk indulás előtt, mivel szinte minden buszon van mind a kettő. Most elkezdődött a szervezkedés. Ennek a busztársaságnak most reggel indult velünk ugyanonnan egy másik busza; „Alpok kincsei” 5 nap. Az id. vez nem akar videózni. Nos arról levették a videót, most már csak össze kell gerjeszteni a TV-val. Reggel 8-kor már bent voltam az irodában és azóta szervezzük, hogy Németországban (arra felé indulnak) hol találunk egy olyan szervízet, ahol holnap du-n összeszerelik a videot- a Tv-vel. Még tart a telefonálás, szervezés.
Most 2 olyan hosszabb programunk is úton van: Normandia – Bretagne és a London, mely idén van először. Izgulok, hogy minden klappoljon. London különösen izgulós, mert ott időre kell a komphoz és visszaúton a Csalagúthoz érkezni.
Itt az irodában már a július végi és augusztusi csoportokat készítjük elő. (Részvételi jegy, idegenvezetői anyag…), Szóval nagy a pörgés.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ismerőseim többször kérdezik, miért nem akarok más irodával utazni? Ezért... + az átélt élmények miatt!
VálaszTörlésEzzel én is így vagyok!
VálaszTörlésSikerült-e összeszerelni a másik buszból származó videot a menetközbeni busz TV-jével? - bár most egy norvégiai úttal kapcsolatban bizonyosan nem ez a legfontosabb probléma - lásd tegnapi oslói merénylet, de érdekelne. Érdekel, mert ez logisztikai szempontból egy igen bonyolult művelet - itthonról megszervezni valamit a "semmiből" egy több száz km-re közlekedő valamire" - sokan fel sem fogják ennek jelentőségét, és azt sem tudják mi munkával jár az ilyen, pedig - szerintem ez csak plusz- és nem alapszolgáltatás.
VálaszTörlésKíváncsi lennék arra is, hogy a kedves utasok ezt mennyire méltányolják, ha egyáltalán tudják - én biztosan tudatnám velük, ha sikerül.
Szvsz, aki Norvégiába megy 2 hétre - akármikor, de főleg nyáron -, az a melegruhán, esőkabáton és zárt cipőn kívül vigyen magával könyvet is estére, ha netán elunná magát. Ne várja az idegenvezetőtől, hogy reggeltől estig szóval tartsa, hanem inkább elmélyűlten gyönyörködjön napközben a valószínűtlenűl csodálatos tájban, - nem mindenkinek adatik meg, hogy oda eljuthat - este pedig adjon hálát a sorsának, hogy ezt láthatta, és ha még mindig nem tud aludni, olvasson pár oldalt a magával vitt könyvéből.
Mi Miklos altal szerettuk meg a PROKO-t
VálaszTörléses vele egyutt ezt a blogot.
Mi Székely Lászlóval és a Bandi-Zsolt sofőr párossal tettük meg az Éjféli napsütés körutat. Egy pillanatig sem unatkoztunk, fantasztikus, amit ez a 3 ember megtett az utasokért. Minden percét élveztük. Az egyik legjobban sikerült utazásunk volt.
VálaszTörlésAztán a következő évben elvittem anyukámat egy 4 napos ausztriai útra. Itt szinte semmi sem sikerült. A buszon olyan szűk volt az ülés, hogy alig fért el a lábunk (átlagos magasságúak vagyunk). A szállás nem ott volt, ahol igérték - bár ezzel nem volt baj, mert a kisváros központjában volt. Viszont a vacsora a másik (beigért)helyen és nagyon elhúzódott. Anyukám már lepihent volna, de messze volt gyalog a szállás.
A sofőr és az idegenvezető akkor járt először ezen a területen, és jó nagyokat kerültünk az autópályán, ahelyett, hogy a jó minőségű és sokkal látványosabb alsó rendű utakon mentünk volna... Nem ragozom tovább, de talán kitűnik, hogy a jól bejáratott utak mennyivel többet tudnak nyújtani. Anyukámnak nem győztem magyarázni, hogy nem mindig ilyen egy Proko-út.
Ettől függetlenül a legjobb irodák közé sorolom a Proko Travelt, és biztosan fogok még velük utazni.
(A rosszul sikerült út után nem írtam semmit a kérdőívre, mert nem akartam megbántani az idegenvezetőt, aki váratlanul ugrott be és a lehetőségekhez képest mindent megtett).