Ha valaki azt mondja nekem pár napja, hogy örülni fogok, hogy péntek este otthon alszom biztos szenilisnek gondoltam volna, hisz síelni indultunk. Mégis örülök, hogy itthon vagyok.
Kiszabadultunk, kiszabadítottuk magunkat, kis segítséggel. Mindig tudtam, hogy a sportolók, sportos személyek összetartóak és segítőek. Az M 1-es 72-es km kőnél a hó fogságában jó csapat jött össze. Először is köszönet a kis büfét üzemeltető családnak. A kis büfé este 10-ig lett volna nyitva, helyette du. 4-kor (másnap) amikor mi kiszabadultunk még mindig tele volt a büfé és a személyzet mosolyogva kiszolgált. Igaz kávén kívül szinte már semmijük sem volt. Szerintem az elmúlt 2 napban nagyobb forgalmuk volt, mint az előtte lévő 12 hónapban összesen. Csak mi (igaz komoly borravalóval - így akartam megköszönni, hogy ott tölthettük az éjszakát) 25.000 Ft-ot költöttünk. Ettől függetlenül el kell mondanom, hogy mindenkinek korrekt adagot adtak az ételekből, nem akarták kihasználni a kiszolgáltatott helyzetet. A fiatalasszony több mint 40 órát volt fent egyfolytában !
Szóval egész éjszaka nem történt semmi. ( A PROKO-s buszokról majd később). A propaganda szerint, az embereket meleg helyre szállították, teát osztottak... Biztos volt ilyen is, de azt tudom hogy a mi körzetünkben senki nem járt. Ettől függetlenül senki nem lázadozott senki, nem hibáztatott senkit, hanem ahol tudtunk segítettük egymást. Volt egy család (5 fős), akivel nagyrészt megosztottuk a kb. 12 m2-es belső helyiséget. A férfi segített felmosni, szedte a szennyes edényt, a fiaim segítettek ásni autósoknak a hóban... Reggel 8 óra félé kezdődtek meg a mozgolódások egész éjszak semmi nem történt a sztádán, az autók 1 m-t nem mentek előrébb. Többségükben bent aludtak a családok. Bocsánat tévedtem. Igen is történt. Emelkedett a hó mennyisége az úton. A legnagyobb baj az volt, hogy éjszaka az álló kamionok (melyek szinte cikk-cakkban voltak a külső-belső és a leálló sávban) felhalmozták, mivel megállították a havat, így egyes helyeken 1 - 1,5 m-es hóbucka alakult ki. A hó mennyisége átlagban 15 cm-nél nem volt több, de az iszonyú szél aránytalanul osztotta el a havat.
Nagyon kevés korrekt információ jutott el hozzánk. A Közútkezelő, útinform telefonja ki volt kapcsolva, elérhetetlenek voltak, a számítógépes rendszerük, valószínűleg a nagy terhelés miatt összeomlott. Csak úgy mellékesen egy ilyen jellegű cégnek - szerintem - fel kellene készülni arra, hogy egy napsütéses nyári kedd délelőttön a kutya nem hívja őket, ellenben ilyenkor... Más kapacitású számítógépet kellene beállítani.
Szóval a legnagyobb probléma az információ hiány volt. Nem tudtuk mit csináljunk. Ássunk a hóban vagy várjunk? Mindenki csinált volna valamit, de mit? Hangsúlyozom, teljesen baráti és nyugodt volt a hangulat, de vártuk volna a segítséget, de minimum valami információt. Bármit. Bárhonnan.
Hogy oldottuk meg? Mint a háborúban. Felderítőket küldtünk ki. Időnként 1 - 2 kocsis úgy döntött, hogy ő nekiindul. Na akkor telefonszám csere, "sok szerencsét" és indulj, ők jeleztek vissza, de ők is gyakran ellentmondásos dolgokat mondtak. Egy példa: este 10-től kb. 2 óránként valaki hozta a hírt, hogy állítólag átvágták a korlátot, és indul a forgalom. Mi csak azt láttuk, az autók állnak, így ment másnap délutánig. A kocsijaink addigra körbe voltak ölelve kb. 1 - 1,2 m-es hófallal. Dél felé az egyik "felderítő csapat" visszatelefonált, hogy Bábolnánál 2 -3 m-es hófal van és Bécs felé lehetetlen menni. Végül pénteken délután 2-kor jelezte az egyik felderítő csapat, hogy valóban igaz a 78-as km-nél átvágtak a korlátot és vissza lehet fordulni Bp-felé és nincs is más alternatíva. Összedugtuk a fejünket a szálláshelyen megismert családdal + 1 szóló sráccal arra jutottunk, hogy akkor irány haza és nekifogunk. A háziaktól kaptunk 2 műanyag lapátot (méretük kb. 30-x 30 cm-es volt) és elkezdtük kiásni a kocsikat. Például nagy segítség lett volna, ha a katasztrófa védelem lapátokat osztott volna ki. Mindenki hajlandó lett volna a felhalmozott havat elhányni, ahelyett hogy ücsörgött a kocsiban. Lehet erre azt mondani, miért nem hoztunk lapátot. Azért mert gondoltuk az autópályadíjért legalább azt takarítják. Pintér Sándor Úr szerint felelőtlenül nekiindultak az autósok. Igen és ha visszamenőleg dönthetnék ismét nekiindulnék. Legkönnyebb másban keresni a hibát. Azt sehol nem hallottam, hogy bocsi, mi is hibáztunk, mármint Közútkezelő. Egy nyilvánvaló dolgot meg kellett volna csinálni: Amikor elindult a nagyobb havazás és hófúvás akkor le kellett volna állítani a kamion forgalmat. Ennyi ! Érdekes a szlovénok erre rá tudtak jönni. Napok óta pontosan tudták, hogy mikor fog érkezni a vihar, így akár már előzetesen el lehetett volna rendelni a csütörtöki kamion-stoppot. Semmi probléma nem lett volna ha nem engedik a kamionokat, hanem leterelik őket parkolókba. Az autósok kiásták volna magukat. Örülök, hogy láthattuk a TV-ben, hogy mindenki megveregette a másik vállát, hogy ügyes voltál, pedig NEM. Az a másik véglet, amit az ellenzék csinált, hogy a bajban még belerúg a "betegbe". Igenis gondoljuk végig mit csináltunk jól és miben hibáztunk. Ismerjük el a hibáinkat és ne állítsuk be úgy, hogy mi erről nem tehetünk. Kérdem akkor miért volt közlekedés az M 6, M 5, M 3-as utakon. Mert ott kevés volt a kamion. A kamionosok az ünnep előtt (amikor nem mehetnek) el akarták hagyni az országot. Nyilvánvaló volt az is, hogy a hosszú hétvége miatt nekiindul az ország. Akkor ha várhatóan a hóhelyzet miatt probléma lehet, segítsük őket, és ne csodálkozzunk azon, hogy a kifizetett szállását, síbérletét nem akarják veszni hagyni (mint ahogy mi is elvesztettük ezek összegét).
Nagyon kevés korrekt információ jutott el hozzánk. A Közútkezelő, útinform telefonja ki volt kapcsolva, elérhetetlenek voltak, a számítógépes rendszerük, valószínűleg a nagy terhelés miatt összeomlott. Csak úgy mellékesen egy ilyen jellegű cégnek - szerintem - fel kellene készülni arra, hogy egy napsütéses nyári kedd délelőttön a kutya nem hívja őket, ellenben ilyenkor... Más kapacitású számítógépet kellene beállítani.
Szóval a legnagyobb probléma az információ hiány volt. Nem tudtuk mit csináljunk. Ássunk a hóban vagy várjunk? Mindenki csinált volna valamit, de mit? Hangsúlyozom, teljesen baráti és nyugodt volt a hangulat, de vártuk volna a segítséget, de minimum valami információt. Bármit. Bárhonnan.
Hogy oldottuk meg? Mint a háborúban. Felderítőket küldtünk ki. Időnként 1 - 2 kocsis úgy döntött, hogy ő nekiindul. Na akkor telefonszám csere, "sok szerencsét" és indulj, ők jeleztek vissza, de ők is gyakran ellentmondásos dolgokat mondtak. Egy példa: este 10-től kb. 2 óránként valaki hozta a hírt, hogy állítólag átvágták a korlátot, és indul a forgalom. Mi csak azt láttuk, az autók állnak, így ment másnap délutánig. A kocsijaink addigra körbe voltak ölelve kb. 1 - 1,2 m-es hófallal. Dél felé az egyik "felderítő csapat" visszatelefonált, hogy Bábolnánál 2 -3 m-es hófal van és Bécs felé lehetetlen menni. Végül pénteken délután 2-kor jelezte az egyik felderítő csapat, hogy valóban igaz a 78-as km-nél átvágtak a korlátot és vissza lehet fordulni Bp-felé és nincs is más alternatíva. Összedugtuk a fejünket a szálláshelyen megismert családdal + 1 szóló sráccal arra jutottunk, hogy akkor irány haza és nekifogunk. A háziaktól kaptunk 2 műanyag lapátot (méretük kb. 30-x 30 cm-es volt) és elkezdtük kiásni a kocsikat. Például nagy segítség lett volna, ha a katasztrófa védelem lapátokat osztott volna ki. Mindenki hajlandó lett volna a felhalmozott havat elhányni, ahelyett hogy ücsörgött a kocsiban. Lehet erre azt mondani, miért nem hoztunk lapátot. Azért mert gondoltuk az autópályadíjért legalább azt takarítják. Pintér Sándor Úr szerint felelőtlenül nekiindultak az autósok. Igen és ha visszamenőleg dönthetnék ismét nekiindulnék. Legkönnyebb másban keresni a hibát. Azt sehol nem hallottam, hogy bocsi, mi is hibáztunk, mármint Közútkezelő. Egy nyilvánvaló dolgot meg kellett volna csinálni: Amikor elindult a nagyobb havazás és hófúvás akkor le kellett volna állítani a kamion forgalmat. Ennyi ! Érdekes a szlovénok erre rá tudtak jönni. Napok óta pontosan tudták, hogy mikor fog érkezni a vihar, így akár már előzetesen el lehetett volna rendelni a csütörtöki kamion-stoppot. Semmi probléma nem lett volna ha nem engedik a kamionokat, hanem leterelik őket parkolókba. Az autósok kiásták volna magukat. Örülök, hogy láthattuk a TV-ben, hogy mindenki megveregette a másik vállát, hogy ügyes voltál, pedig NEM. Az a másik véglet, amit az ellenzék csinált, hogy a bajban még belerúg a "betegbe". Igenis gondoljuk végig mit csináltunk jól és miben hibáztunk. Ismerjük el a hibáinkat és ne állítsuk be úgy, hogy mi erről nem tehetünk. Kérdem akkor miért volt közlekedés az M 6, M 5, M 3-as utakon. Mert ott kevés volt a kamion. A kamionosok az ünnep előtt (amikor nem mehetnek) el akarták hagyni az országot. Nyilvánvaló volt az is, hogy a hosszú hétvége miatt nekiindul az ország. Akkor ha várhatóan a hóhelyzet miatt probléma lehet, segítsük őket, és ne csodálkozzunk azon, hogy a kifizetett szállását, síbérletét nem akarják veszni hagyni (mint ahogy mi is elvesztettük ezek összegét).
Szóval elkezdtünk ásni. Ez úgy nézett ki, hogy ástunk 3 m-t akkor oda gurultam a Passattal, hogy ne lepje be az orkán erejű szél. Ja azt nem mondtam, hasznos volt a síruha, síszemüveg. Mert ebben ástak a fiuk. Volt a két mini lapátunk egy gereblyén és egy partvisunk. Ezzel dolgoztunk felváltva. A gereblyével és a partvis botjával törtük a fagyos felszínt a lapáttal pedig hánytuk a havat. Egyszer egy helikopter ment el fölöttünk és szerintem ő szól egy mentőcsapatnak, hogy itt vannak "túlélők" jöjjenek segíteni. Kb. 2 óra alatt eljutott a 3 kocsi a parkolóból a hóásás eredményeként a sztráda bekötőig. Akkorra ért oda a mentőcsapat - osztrákok (!!) - akik addigra letakarították az utat a 78 km-nél lévő átjáróig és felvezettek bennünket. Fiam meg is jegyezte: azért furcsa, hogy március 15-én a "labancok" szabadítottak ki bennünket.
Szóval tök szabályosan 6-an egy Passátban (a csomagok nagy részét hátrahagyva) hazaindultunk. Pestre feljött egy autó, így legalább onnantól szabályosan utazva 20 órára Szegedre értünk. Én is a 1,5 napomat, 38 órámat (2 óra alvással) befejeztem.
A csoportokról. Büszke vagyok rájuk. A Prága (2 csoport) és a Bécs: Vác - Parassapuszta, Nyitra, Pozsony útvonalig együtt haladt. Itt elválva este 8-ra megérkeztek a szállásukra. Annyi csúszás történt, hogy a prágai csoport a tegnapi programból Brnot meg tudta csinálni, Pozsony hazafelére marad. A bécsi is tudott várost nézni (4-re Bécsben voltak), de rövidebben. A krakkói csoport menetrend szerint haladt és minden programját megcsinált. A szlovén Mohács - Zagreb útvonalon 8-ra ért a Ljubljana melletti szállásra. Nekik a tegnapi programot (2 városnézés) a mai és a holnapi napra kell betenni. Már egyeztettem az idegenvezetőkkel, hogy egy órával később van a pesti találkozó, hogy az elmaradást be tudják hozni. Kértem őket, hogy kicsit csökkentsék a szabadprogramok időtartamát, hogy a közös program ne sérüljön.
Előző blogom bejegyzésében volt aki jelezte, hogy több iroda is lemondta útjait. Én is így tudom. Azt is tudom, hogy volt akinek a prágai csoportja még du. 4 -kor Komárom előtt állt a hó fogságában. (Nem tudom, hogy később mi lett velük).
Fölmerül a kérdés felelőtlen voltam-e, hogy úgy döntöttem, hogy megpróbáljuk a csoportjaink programját megcsinálni? Ezt ne én döntsem el. Én azt tudom, hogy azok az utasok, akik megjelentek a buszaink indulásakor a találkozók helyein (a 214 főből 204-en), azok azért voltak ott, mert bíztak bennem, bennünk, hogy elmehetnek oda, ahova befizettek és ahol szerették volna a hosszú hétvégéjüket eltölteni.
Nekem nem szabadott nekik csalódást okoznom! Meg kellett keresnem a lehető legvalószínűbben, és legbiztonságosabban teljesíthető megoldást. Valóban szerencsénk is volt, de végig folyamatosan telefonálva csekkoltam a csoport előtti útvonalat, (még Szlovákiában is), határokat, és forgalom illetve elakadások függvényében esetenként előre átterveztük és módosítottuk az irányt. Le a kalappal utasaink előtt is, akik kiváló partnerek voltak a dologban. Sehol nem volt morgolódás. Mindenki elfogadta és megértette, hogy mi megpróbáljuk - igaz kisebb módosítással (ami nekünk plusz költség lesz) - a vállalásunkat teljesíteni.
Jelentem, a "hadművelet" sikerült, mindenki jól van, este vacsorázva a program szerinti szállodájukban aludtak. Minden városban ma reggel normális körülmények közt elkezdték a napi programjukat.
A magam nevében is köszönöm minden utasunknak és munkatársamnak - külön Klári kolléganőmnek, aki még nálam is kevesebbet aludt -, hogy megoldottuk a feladatunkat. Most olvasom vissza, lassan én is olyan leszek, mint a Belügyminisztérium, hogy megveregetjük a saját vállunkat. Maradjunk akkor inkább abban, hogy "megtettük amit megkövetelt a haza" - azaz a cégünk imázsa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése