2010. július 19., hétfő

nagyon nehéz

Életem egyik legnehezebb napja volt a mai. Ma volt édesanyám temetése. Tudja az ember, hogy ez az élet rendje, hogy valamikor mindenkinek meg kell halnia, de ilyen közeli családtag elvesztése pótolhatatlan űrt hagy az emberben. Édesapám 1992-ben hunyt el. Mai napig érzem hiányát. Édesanyám nagyon nehezen dolgozta fel az Ő elvesztését. Talán úgy is fogalmazhatom, hogy soha nem tudott belenyugodni. Ha van lét (élet) a halál után akkor biztos, hogy ŐK ismét együtt vannak. Ha együtt vannak biztos nagyon boldogok. Csak nekem és a családomnak ne lenne ilyen nehéz.
Nyugodj békében MAMA.
Bocsánat a személyes hangvételért, de ma gondolataimat nem tudtam másra irányítani.

4 megjegyzés:

  1. Tisztelt Uram.

    Öszinte részvétem. Tudom, hogy milyen egy Édesanyát elvesziteni. Nekem holnap lesz 1 éve, hogy meghalt Édesanyám.
    Nagyon hiányzik, hogy megosszam gondolataimat vele. Sajnos ezt már nem tudom.
    Holnap fogok misét mondatni érte.
    Üdvözlettel, s együttérzéssel: Zetterbergné Kiss Erika.

    VálaszTörlés
  2. Több sms-t telefont és együttérző e-mailt kaptam. Mindenkinek nagyon köszönöm, és kívánom mindenkinek, hogy minél késöbb tapasztalja meg azt a fájdalmas érzést amit egy édesanya elvesztése okoz.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Gyula, fogadja őszinte részvétem, nagyon átérzem bánatát, édesanyja elvesztése fölött, bár én ezt még magam nem tudom. Én biztos vagyok abban, hogy szülei most már együtt egyengetik az Ön útját ideát, ez pedig adjon Önnek is erőt és vigaszt. Biza Klára

    VálaszTörlés
  4. Én is őszinte részvétemet kívánom!
    Azonkívül:Nagyon tisztelem a lelki erejét, hogy ilyen nagy bánatban még tud a munkára koncentrálni!
    EMőke

    VálaszTörlés