Lampung

Befejeződött az Indonéz Nemzetközi Utazási Kiállítás. Olyan szempontból volt nemzetközi, hogy a meghívott vendégek között volt más országbeli, de kínálat tekintetében csak indonéz ajánlatok voltak.

Ma az egyik partner meghívásának tettem eleget. Elvitt Lampungból a tengerpartra, ahol kis hajóval átmentünk egy aranyos kis szigetre. Kb. 1 órás volt a hajóút. 

Na ilyen volt a szuper ladikunk

A ladikunk jobban hasonlítható egy olyan csónakhoz, melyet kis tavaknál 1 órás evezésre adnak ki, mint egy tengeri hajóhoz. Ahol ültünk kb. 50 cm-re volt a víztől, szóval nem volt egy katamarán, de pöfögve szépen haladt.

A szigeten aki akart, kapott szemüveget és pipát és lehetett könnyűbúvárkodnia. Természetesen én is kipróbáltam. A sekély részen szép korallok voltak, melyek között aranyos halacskák úszkáltak. Egy búvárkodó társunk kék tengeri csillagot is talált, kihozta a tengerből megmutatni. 

Itt kötöttünk ki

Közben a fákról verték le a kókuszdiókat és a levével, valamint a húsával, kínáltak bennünket. Kivájt kókusz amit eddig ettem, megközelítően sem voltak olyan finom mind ez. Ennek nem volt keserű az íze. Csináltam néhány szép képet a fehér homokos partról és a belógó pálmákról. 

fehér homokos tengerpart, a szigeten

Kellemes 28⁰ C körüli volt a víz. Ezt követően elmentünk egy másik szigetre, ahol ebéddel vártak bennünket. Sült hal, rántott banán, rizs és más finomság is volt. A legaranyosabb, hogy ez egy kis faluban volt. Egyből jöttek a csodálkozó gyerekek. A csoport egyik tagja, egy olasz újságíró, akinek nem tudom véletlenül-e, vagy tudatosan, de egy nagy csomag cukorka lapult a táskájában, egyből osztogatni kezdte az  édességet. Nagyon érdekes volt, hogy nem lökdösték el egymást a gyerekek, hogy ő többet kapjon, sőt akik kaptak elszaladtak szólni azoknak, akik nem voltak ott, hogy ők is jöjjenek és kapjanak cukrot. Nagyon megható látvány volt. Amikor már mindenki kapott 2-3 db-t akkor szólt a férfi, jó ennyi volt. Ezt szépen tudomásul vették és nem kezdtek el kötözködni, erőszakoskodni.

Egy óra tájt, azok  akiknek ma ment a repülője visszaindultak a szárazföldre (ami mint tudjuk szintén sziget /Szumátra/, csak jó nagy), a többiek elmentek mangrove fákat nézni. Távolról mi is láttuk. 

Érdekessége, hogy a gyökereinek egy része a víz felett van.

Egy sziget útközben, a hajóról fényképezve

A szállodából transzfer  a reptérre, ahol miközben várom a repülőt írom a blogot. Tényleg, nem is tettem be képet a szállodáról. (Hozzá kell tennem a neve és a kép jobb mint a valóság). Ma Jakartába repülök, ahol vár az indonéz partner és a katalógusunkban található jávai körutunk nagy részét végigjárom, leegyeztetem a programot és a szállodákat. 

A  Sheraton szálloda kertje

Holnap kezdem a programot. Természetesen arról is beszámolok. Egy kicsit Önök is utazzanak velem.  

Közben megérkeztem a szállodában és most fél 12-kor (este) jutottam, hozzá, hogy elküldjem a reptéren megírt blogot.