15. Kínáról általában

Lassan elhagyom Kínát, összefoglalnám az itt tapasztaltakat.

Metró: Viszonylag kevés vonal van (9), de egy-egy vonal nagyon hosszú. Elméletileg jelzik, hogy hol kell állnod a peronon (nyíló ajtótól oldalt (fel van festve – és mindig pont ott áll meg a szerelvény), hogy a szerelvényből előbb ki tudjanak szállni. Gyakorlatilag addig, amíg a kocsi beérkezik, addig nincs baj, szépen sorba állnak, ám amikor megjön a metró, na akkor elkezdődik ki az erősebb. Az a baj, hogy még le sem szállnak, már bemondják, hogy az ajtók záródnak. Ennek eredménye, mindenki tolja az előtte lévőt és úgy próbál helyet szorítani magának. Egyébként az olimpia előtt 1 évig minden hónap 11-én sorbanállási nap volt. Tanították az embereket, hogy kell sorba állni. Önök szerint is ez tuti működne otthon is ugye? Vagy rosszul gondolom?

Metro

Belépők: Nem túl drágák, de minden látványossághoz, sőt parkokhoz is kell fizetni.

Buddha templom

Vásárlás: Két véglet van. Van a tömegtermék és a luxus márka. A tömegtermék színvonala jóval jobb az otthoni „kínai” árutól. Ennél a terméknél folyamatos alkudozással lehet a végső árat kialkudni. Irreális összeggel nyitnak. Utána kérdeznek tőled egy árat, mondván mennyire vagy képben. Ez számukra egy viszonyítási alap. Ezt követi a „szánj meg”, „nekem is a duplájába kerül”, „adj hozzá még egy kicsit nekem fagylaltra”, „megöl a főnök, ha ennyiért adom”, alkudozás. A lényeg, hogy szinte nincs az az árú, amit ne tudnának eladni neked, ha tényleg vásárolni akarsz. Ezt ők a te első áradnál eldöntik. Magyarul, mint a párválasztásnál. A nő eldönti, hogy igen vagy, nem, de úgy csinál mintha te hódítottad volna meg, te érted el ezt az eredményt nála. Pl. Egy jó minőségű ing ára indul 7-800 juannál és a standard ára 45 -50 juan (1 juan kb. 33 Ft). Ennek a legfőbb tere a Silk market” hatalmas 5 szintes épülete a város szívében. Ezenkívül vannak a márkaboltok, ahol a világ vezető cégei jelennek meg termékeikkel, melyek árai még magasabbak mint az otthoniak. Itt alku azonban nincs.

Ételek: Tudni kell a véleményemhez, hogy énnálam az étel a sült krumpli. Ehhez képest nagyon finomakat ettem. Ami otthon kínai néven fut általában, köszönő viszonyban sincs az itteni ételekkel. Jó a fűszerezésük, harmonikus ízhatásúak. Vannak borzalmak, kígyók, skorpiók…, de ezeket a helyiek sem nagyon eszik. Inkább a turistáknak csalogató. Azért teszek fel róluk képet. Ami még érdekes, rengeteg az amerikai étterem lánc pl. McDonald’s, KFC, Subway…

 Kígyók

Skorpiók

Gyerek: Kína fő népessége a „han” nemzetség. Ennél családonként csak 1 gyerek megengedett. E felett büntetést kell fizetni, melynek összege kb. átlagember 1 évi fizetése!

Biztonság: Mindenhol maximális biztonságban éreztem magam. Sehol még a legkisebb zaklatást sem tapasztaltam. Talán annyit, hogy volt ahol szerettek velem fényképezkedni, mondván, hogy fehér és magas ember.

Forgalom: Hatalmas. Most úgy van, hogy minden nap más utolsó számjegyű autó nem közlekedhet. Az olimpia alatt volt páros és páratlan nap. Állítólag ezért működött jól minden akkor. 

 

Peking

Turisztikai szempontból: Különleges, érdekes világ, ahol a XXI. sz-i építkezés keveredik a több évszázados múlttal (ennyiben is jobb mint Amerika). Fantasztikus a fejlődés üteme. A városok megtekintésére 2 – 3 nap elegendő. Ellenben érdemes többet felkeresni. Nagy a különbség közöttük. Összegezve, ha van idejük (tudják a pénz a legkevesebb!), jöjjenek el Kínába, érdemes.

Következő beszámolom témája: Hong - Kong