23. Laosz

Véleményem szerint, ha valaki elutazik ilyen messzire, akkor ne csak egy országot nézzen meg. Szerintem nincs olyan magyar ember, aki csak Laoszért elutazna ilyen messzire, de ha itt vagyunk egy ugrásra nézzük meg. A főváros Vientiane viszonylag újabb építésű és látványosságokat tekintve meg sem közelíti –állítólag – Luang Prabangot. Ezért választottuk mi is inkább ezt a Mekong mellett lévő várost és környékét. Nem túl népszerű az ország, mert a kb. 80 fős kis gép sem volt tele. A gép leszállása után a géptől az üres reptéren keresztül gyalog sétáltunk be az épületbe, hogy nem kis procedúra után 31 USD/fő-ért megkapjuk a laoszi vízumot. A szállodánk közvetlenül a Mekong partján van, sőt az erkélyünkről csodás rálátás van a folyóra.

 

szobából a Mekong

Reggeli után indultunk az első programunkra. A helyi múzeum megtekintése, mely nem volt más, mint a régi királyi palota. Laoszban 1904 – 1959-ig királyság volt, melynek központja itt volt Luang Prabanban. Sajnos a palota belsejében nem lehetett fényképezni, pedig csodálatosan szép a falak díszítettsége – üvegből készült színes mozaik képekkel van tele a fal. Így csak a mellette lévő templom képét mellékelem.

 

Templom a királyi kertben

Ezt követi egy 3 órás hajózás a Mekongon, mely során lehet gyönyörködni a tájban és így közelítünk meg egy cseppkőbarlangot. Útközben megálltunk egy halászfalunál. Itt megnéztük a helyi kézműveseket, hogy miként készítik szőtteseiket, és a híres rizs pálinkát. Meg is lehetett kóstolni. (Volt rizs bor és rizs likőr is!) A modern technika vívmányai még ezt a területet nem támadták meg.

 lepárlás Laoszban

Az ezt követő cseppkőbarlang inkább csak barlangocskának mondható. Érdekessége, hogy tele volt kis Buddha szobrokkal a belseje. Bő egy óra alatt értünk vissza Luang Prabangba a képen látható méretű hajóval. Ezen a közel 30 m-es hajón 2-en (!!) (+ az id. vez-nk) utaztunk.

Hajónk a Mekongon

Visszaérve, két Buddhista templomot néztünk meg a városban. (Több tucat van egyébként Luang Prabangban). Ez egyik érdekessége az volt, hogy láthattuk az utolsó király temetési menetének dísz kocsiját.

Utolsó király halotti urnája és kocsija

Nagyon szép épületekből állnak ezek a templomok. Ide tartoznak még a sztupák is, mely a halotti csontok tárolási helye. (házaspáronként egy sztupa használatos).
Este még forgolódtunk a városközpontban kialakított (minden este üzemelő) piacon, ahol főként a helyi kézművesek munkái láthatóak.
Ma még itt alszunk, de holnap reggel indulunk Kambodzsába. Előtte azért a következő blogomban összefoglalom a Laoszban tapasztaltakat.